Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hajnal Károlyné: Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésének eredmények Békés megyében

a meglévő élelmiszerfeldolgozó kapacitás tartós nyersanyagbázisa biztosított, sőt továbbfejlesztése állandó feladat. 4. Az iparfejlesztési alap, illetve a budapesti ipar vidéki ipartelepítésének hatása a megyében A megyék iparfejlesztésének állami támogatása a III. ötéves terv végén kezdődött. A kormány a IV. ötéves tervben 130 millió Ft iparfejlesztési támogatást biztosított a megyének az e célra létrehozott 1,4 milliárd Ft országos keretből. A megye IV. ötéves területfejlesztési terve Békéscsaba, Gyula, Szarvas várost, továbbá a szeghalmi és szarvasi járást jelölte meg a támogatot térségeknek. Az V. ötéves területi fejlesztési terv céljellegű iparfejlesztési támogatásra a szeghalmi és mezőkovácsházi járást jelölte ki. Az alap létrehozását elsősorban foglalkoztatáspolitikai és területfejlesztési célkitűzések indokolták. Ebből a szempontból az alap felhasználása - a megyeszékhelyen kívül - elérte célját. A területi terv a támogatás révén 3000-3500 fős ipari létszámnövekedéssel számolt. A IV. ötéves terv végéig ebből csak 1150 fős létszámnövekmény valósult meg az érintett vállalatoknál, amely az V. ötéves terv eddigi időszakára kb. 2000 főre emelkedett. Sajátos, hogy a támogatás több mint felét békéscsabai üzemek kapták, s itt létszámemelkedés lényegében már nem tudott bekövetkezni. A többi város és járás területén viszont jelentősen nőtt az ipari foglalkoztatottak száma, amely pl. a szeghalmi, mezőkovácsházi járásban szinte kizárólag az iparfejlesztési alappal, illetve a budapesti ipar üzemek telephelylétesítésével összefüggésben valósulhatott csak meg. A megye 5100 fős ipari létszámnövekedésének több mint 60%-a a támogatásra kijelölt térségekben valósult meg, míg a többi csaknem kizárólag a támogatásba be nem vont Orosháza városban. Az ipar ágazati szerkezetét különösebben nem befolyásolta az alap felhasználása, mert 66%-a a könnyűiparban került felhasználásra. Jellemző, hogy a támogatás koncentrált nagyüzemet nem hozott létre a megyében. Mind a megyei székhelyű, mind a budapesti székhelyű vállalatok esetében a 100-200 fős telephely létesítése, illetve annak műszaki fejlesztése valósult meg. Budapesti székhelyű vállalatok 12 ipartelepet létesítettek 1971-77 között a megyében, mindössze 900 fővel, ami azt jelzi, hogy egy telephelyre 100 fő sem jut átlagosan. A létrehozott telepekre a vegyes - használt állóeszközök felhasználásával történt telepítés a jellemző. Összességében az iparfejlesztési támogatás a megye foglalkoztatási gondjának megoldásában sokat segített. Különösen a szeghalmi és mezőkovácsházi járásban megteremtette az iparfejlődés alapjait. Nem javította viszont sem az ipar koncentráltságát, sem technikai felszereltségét. Ez utóbbi különösen sok figyelmet követel a következő időszakban, mert a hatékonyság jelentős növelése alacsony technikai szint mellett nem valósítható meg. 5. Az ipari termelés volumenének, az ipar ágazati szerkezetének fejlődése A termelőerők fejlődése következtében az ipari termelés gyors ütemű - az országost is meghaladó - fejlődése tapasztalható. A szocialista ipar termelése az 1960. évinek ötszörösére emelkedett. 202