Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hajnal Károlyné: Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésének eredmények Békés megyében

A megye ötéves fejlesztési célkitűzései lényegében megvalósultak. A tervezett új üzemek közül a III. ötéves tervben a Békéscsabai Tejporgyár, a IV. ötéves tervben egy műtrágyagyár létesítése nem valósult meg. A beruházások időbeni megvalósulása a tervezetthez viszonyítva azonban 2-3 éves késést mutat, részben a beruházások előkészítésének vontatottsága, a III. ötéves terv végétől pedig a szűkös megyei építőipari kapacitás miatt is. Az építőipar szükséglet alatti fejlődése gátolta a megye fejlődését. A feszültségek mérséklésére az V. ötéves tervben már megyén kívüli építőipari szervezet is dolgozik megyénkben. A beruházások hatására az ipar állóeszköz-állománya közel három és félszeresére emelkedett. A viszonylag sok új üzem, illetve csaknem az új üzemmel azonos rekonstrukciók miatt a IV. ötéves terv végéig igen magas 5 5-60%-os - az országosnál 10%-kal több - az építési részaránya. Némi változás az V. ötéves terv első éveiben már tapasztalható. Ennek ellenére az ipari eszközállományból 1978-ban is csak 45% a gépek és gépi berendezések aránya. Ez jelzi, hogy a megyében elsősorban a munkaigényes ágazatok erősödtek. A beruházások hatására az extenzív fejlesztés mellett is jelentősen javult az ipar technikai felszereltsége. Az egy munkásra jutó gépi és motoros hajtóerő másfélszeresére, míg a felhasznált villamosenergia közel háromszorosára emelkedett. Szembetűnő, hogy a tanácsi és szövetkezeti ipar technikai felszereltsége a minisztériumi iparhoz viszonyítva - az átlagos nál lényegcsen nagyobb fejlődése ellenére - csupán egyötöd. A gépesítettség fokozásával jelentősen javítani lehetne a munka termelékenységét, a felszabaduló létszám az ipar további fejlesztésének forrásává válhatna. 3. A megye iparilag hasznos természeti erőforrásai, ipari nyersanyagai Adott terület iparosítása, iparának fejlesztése szempontjából a munkaerő volumene, szakképzettsége, a meglévő ipar struktúrája, fejlettsége, beruházási igénye mellett fontos kritérium az ipar nyersanyag- és energiaellátás helyzete és fejlesztésének lehetőségei. Megyénk iparának kialakulását és fejlődését az egyre növekvő belföldi szükségleten és export lehetőségeken túl lényegében ez határozta meg. A felszabadulás előtt: - a kedvező adottságú mezőgazdaságra települt a hagyományos élelmiszeripar (cukor-, malom-, baromfiipar) és a könnyűipar egy része (kendergyár) - a jó alapanyagbázisra pedig a téglaipar. Kis- és középüzemek alakultak ki a munkaigényes könnyű ipar egyes ágazataiban. Energiaigényes ipara egyáltalán nem volt a megyének, hiszen az ország egészére jellemző volt, hogy a hazai ipar csaknem teljes egészében az cnergiabázis - a szénmezők - térségében helyezkedett cl. A felszabadulást követő másfél évtized ipari fejlesztése ugyanezen a bázison fejlődött tovább, de a fejlődés mértéke a megyében igen alacsony volt. A szénhidrogének széleskörű feltárása és alkalmazása új helyzetet teremtett országos vonatkozásban és megyei viszonylatban is. Az ország iparának térbeli elhelyezkedését jelentősen befolyásolta egyrészt az, hogy a szénhidrogén lelőhelyek az addig kevésbé iparosodott térségekben kerültek feltárásra, másrészt viszont a szénhidrogének kedvezőbb szállíthatósága nem köti meghatározott térséghez az ipari telephelyválasztást. Ez megyei vonatkozásban részben serkentőleg hatott az energiaigényesebb ágazatok telepítésére (pl. üveggyár), hiszen 200