Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hajnal Károlyné: Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésének eredmények Békés megyében

A MEGYE GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE, AZ ORSZÁGBAN ELFOGLALT HELYÉNEK VÁLTOZÁSA Békés megye gazdasági szerkezetét az 1950-es években korszerűtlen mezőgazdaság, gyér ipar jellemezte. A népgazdaság arányos fejlődésével, a területi munkamegosztás hatékonyabbá tételével összefüggésben az 1960-as évek elejétől gyökeres változás következett be a gazdaságpolitika területi érvényesülésében. 1961 tavaszára a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. A mezőgazdaság anyagi-termelési bázisának megerősítésével párhuzamosan megkezdődött a korszerűtlen, alacsony színvonalú ipar fejlesztése. Az ipar fejlődéséhez alapvetően három tényező járult hozzá: 1. A munkaképes korú női lakosság jelentős hányada nem volt kereső, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével jelentős számú szakképzetlen munkaerő felszabadulásával és foglalkoztatásának megoldásával kellett számolni. 2. A fejlett mezőgazdaság nagyobb termésmennyisége jó nyersanyagbázist biztosított az élelmiszeripar fejlesztéséhez. 3. 1959-ben a megye déli részén jelentős szénhidrogénbázis feltárására került sor. A megye gazdasági szerepe az ország gazdasági életében fokozatosan növekedett. Az ipari foglalkoztatottak aránya az i960, évi 2%-ról 1978-ra 3,4%-ra nőtt, bár az 1000 lakosra jutó ipari foglalkoztatott még mindig csak 134 - amely az i960, évi országos szinttel azonos. Néhány fontos ipari termékből az országos termelés 10-60%-át adjuk. Mezőgazdaságunk az ország élclmiszerbázisa. Az i960, évi 7-8%-kal szemben búzából, kukoricából, cukorrépából, vágóállatból megyénk adja az országos termelés 10-15%-át. Az ipari foglalkoztatottak száma 1975-re elérte, 1978-ra kis mértékben meghaladta a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát. 1978 óta az állóeszközállomány is nagyobb az iparban, mint a mezőgazdaságban. A nagy társadalmi-gazdasági változást, a tulajdonviszonyokban és az építőmunkában elért fejlődést tükrözi a társadalom szerkezetének változása is. Az aktív keresőknek több, mint fele megyénkben is a munkásosztályhoz tartozik. AZ AKTÍV KERESŐK OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÓDÁSA (%-ban) 1949 i960 1970 1978 1978 — országosan a megyében vidéken Munkásosztályhoz tartozók 15 36 48 56 59 Szövetkezeti parasztsághoz tartozók* 68 51 32 21 17 Szellemi foglalkozású 4 10 16 19 20 Kistermelők, kiskereskedők 13 3 4 4 4 Összesen 100 100 100 100 100 x = 1949, 60-ban parasztság 194