Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hajnal Károlyné: Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésének eredmények Békés megyében

A két évtized igen jelentős fejlődése mellett árnyoldalként jelenik meg a megye népességének az elvándorlások miatti fogyása, amely lényegében a vizsgált időszakra esik. Míg 1949-1960 között az elvándorlási többletet a természetes szaporodás ellensúlyozta, addig 1960-1969 között 35 ezerrel, 1970-1979 között további hatezerrel csökkent a lakónépesség száma, annak ellenére, hogy a természetes szaporodás az országos átlag fölött volt ebben az időszakban. Tendenciájában jelentős ugyan a változás, és a 70-es években már a növekedés-csökkenés is váltakozik, illetve 1974-75-ben a stabilizálódás jelei mutatkoztak, de a kismértékű, évi 500-1000 fős csökkenés a legutóbbi évekre is jellemző. Lényeges ez azért is, mert a 60-as években országos jelenség volt a kevésbé iparosodott megyék népességcsökkenése - a III. ötéves tervben hét megyére voltjellemző - a IV. ötéves tervidőszakban viszont az elvándorlások miatt már csak Békés megye népessége csökkent. AZ IPARI TERMELŐERŐK VOLUMENE, FEJLŐDÉSE, STRUKTÚRÁJA Az ipari fejlődést alapvetően meghatározza: - a munkaerőforrások bővülése és a szakképzettség színvonalának az emelkedése, - a termelésbe vont álló- és forgóalapok, eszközök bővülése és technikai színvonaluk emelése, - a természeti erőforrások mennyisége és minősége. 1. Az ipari foglalkoztatottság alakulása Az MSZMP Központi Bizottsága i960, június 29-én határozatot hozott az ipartelepítés helyzetéről és meghatározta a II. ötéves terv ezirányú feladatait. E szerint új ipari üzem létrehozása csak vidéken lehetséges. „Az ipar területi elhelyezkedésének megváltoztatása feltétlenül szükséges, mert a vidéki lakosság anyagi, kulturális színvonalát emelnünk, a város és falu közötti lényeges különbségeket csökkentenünk, és az ipari termelés szerkezetének gazdaságosságát azzal is növelnünk kell, hogy a termelő üzemeket közelebb visszük a nyersanyaglelőhelyekhez és a felhasználókhoz." A megye vezető testületei a II. ötéves terv előkészítése során, majd folyamatosan komoly erőfeszítéseket tettek a határozat realizálására, elsősorban foglalkoztatás- és életszínvonalpolitikai megfontolásból. Az iparban foglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban több, mint kétszeresére nőtt s ennek 80%-a 1970-ig következett be. A IV. ötéves tervidőszakban - amikor országosan már csak 1% volt az ipari létszám emelkedése - további 8%-kal, sőt az azóta eltelt 3 év alatt is még 2%kal emelkedett. Erőteljesen nőtt a nehézipari foglalkoztatottak száma, melynek hatására már 1970-ben legtöbb ipari dolgozó az állami ipar ezen ágazatában dolgozik. Ezzel párhuzamosan csökkent a hagyományos könnyűipar és élelmiszeripar részaránya. A szövetkezeti ipar csaknem arányosan tudta létszámát növelni, ezért súlya megmaradt. A szövetkezeti iparban foglalkoztatottak részaránya a megyében 31-32%, országosan csak 13-14%. Ez sok szempontból speciálissá is teszi a megye iparát. Az ipartelepítés következtében alapvetően megváltozott a megyében a foglalkoztatottak termelő ágazatok közötti megoszlása: 195