Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kibédi-Varga Lajos: A KISZ kommunista jellegének erősítése Békés megyében (1974-1979)

A kommunista jelleg erősödése a KISZ-alapszeri'ezetekben A KISZ-munka megítélésének két, egymással szoros összefüggésben, kölcsönhatásban lévő oldala van: 1. Hogyan ítéli meg a párt, a társadalom? 2. Hogyan ítélik meg a KISZ-tagok és a szervezeten kívüli fiatalok? Mindkét oldal figyelembe vétele egyaránt fontos. Az is tény, hogy a két megítélés nem különül el egymástól, sőt, a szocialista tudatosság társadalmi méretű fejlődésével, a fiatalok és a KISZ-tagság eszmei-politikai színvonalának növekedésével egyre inkább közeledik egymáshoz. A mozgalmi gyakorlat által sokszorosan bizonyított tény, hogy a KISZ-munka színterei közül a legfontosabbak a szövetség alapegységei, az alapszervezetek. Itt dől el, hogy a KISZszervek határozatai reálisan jelölték-e meg a feladatokat, s végsősoron itt mérhető le az is, hogy a KISZ kommunista jellegének erősítésére tett erőfeszítések eredményesek voltak-e. A KISZ Békés megyei Bizottsága 1976. és 1978. évi megyei küldöttgyűlésein is megállapítást nyert, hogy a KISZ KB 1974. áprilisi határozatának végrehajtása elősegítette a KISZ eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének erősítését megyénkben is. Az áprilisi határozatban megfogalmazott követelményrendszer egyértelmű támpontot, „iránytűt" jelentett az alapszervezetek tevékenységének megítéléséhez. A megítélés mércéje az volt, hogyan képesek megfelelni a társadalmi elvárásoknak, más szavakkal, hogyan, milyen színvonalon teljesítik az alapkötelezettségeket. Mint minden tömegszervezetben, úgy a KISZ-ben is vannak jól dolgozó, kevésbé jól vagy közepesen dolgozó és gyengébben működő alapszervezetek. Összességében megállapítható, hogy a korábban is jól működő alapszervezetek többsége tovább fejlődött, erősödött; ugyanakkor az is tény, hegy az egyes alapszervezetek közötti különbségek nem csökkentek, ellenkezőleg, növekedtek. A magasabb követelményeknek ugyanis az alapszervezetek egy része nem tudott megfelelni, részben objektív, részben szubjektív okokból. Ezt a tendenciát a KISZ Békés megyei Bizottsága felismerte, s úgy határozott, hogy a jövőben különösen fontos az alapszervezetek munkájának segítése, mégpedig differenciált módon: 1. A jól dolgozó alapszervezetek kapjanak nagyobb önállóságot; másrészt fontos feladat bevált munkamódszereik széles körű fejlesztése. 2. A közepesen és a gyengén működő alapszervezeteknek több segítségre van szükségük. Ismeretes, hogy az áprilisi határozat a kommunista jelleg erősítése érdekében szervezeti jellegű intézkedéseket is elhatározott. Véleményem szerint az alapszervezetek szinte kivétel nélkül eljutottak odáig, hogy értékelik mozgalmi éves tevékenységüket, elkészítik a mozgalmi évre szóló akcióprogramot. A fő gondot abban látom, hogy a KISZ-vezetők egy részében még nem tudatosult kellőképpen, hogy az egyéni feladatvállalás és a közösségi megbízatás rendszere tulajdonképpen nem más, mint a kommunista nevelés eszközrendszere. Három problémát látok: 1. A mozgalmi év értékelése nem elég tudatos, sok esetben „leltárszerű", a különböző mozgalmi rendezvények tételes felsorolása. Tehát nem elemző, nem azt vizsgálja, hogy az alapszervezet tevékenysége mennyiben volt összhangban a társadalmi elvá180