Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kibédi-Varga Lajos: A KISZ kommunista jellegének erősítése Békés megyében (1974-1979)

rásokkal és a közösség lehetőségeivel; illetve hogy a mozgalmi munka a közösség fejlődésében milyen eredményekkel járt. 2. Az akcióprogramok egy része nem kellően megalapozott. Sok esetben nem veszi figyelembe az alapszervezeti közösség összetételét, a közösség fejlettségi szintjét, a társadalmi és tömegszervezetekkel való együttműködés lehetőségeit stb. Az akcióprogramban megfogalmazott feladatok számos esetben túl általánosak, máskor túl konkrétak. Az előbbi esetben nem mozgósítanak a végrehajtásra, utóbbi esetben nem tűnik ki, hogy a feladat végrehajtásával mi az elérendő nevelési cél. 3. Az alapszervezetek nagyobb részénél nem alakult ki az akcióprogram végrehajtásának folyamatos értékelése. Tapasztalataim szerint a legjobb alapszcrvezcteknél az értékelés beépült a mozgalmi munka egészébe, annak elválaszthatatlan részévé vált, s ez az elérendő cél. Nem értek egyet azokkal, akik valamiféle időben, vagy más szempontból mechanikus értékelésben gondolkodnak. Nem lenne helyes például az alapszervezeteket arra kötelezni, vagy ösztönözni, hogy minden egyes taggyűlésükön értékeljenek. A rendező elv véleményem szerint az, hogy az alapszervezetek mindig akkor és ott értékeljék az elvégzett munkát, amikor és ahol az a kommunista nevelés szempontjából a lehető legoptimálisabb. Pl. nagy nevelőhatása lehet egy pártalapszervezettől kapott feladatot közös párt- és KISZ-taggyűléscn értékelni, vagy az ifjúsági brigád tevékenységét az ifjúsági brigád gyűlésén. Az 1974. áprilisi határozat elvileg helyesen mutatott rá, hogy a kommunista ifjúsági szövetségnek mindenkor a társadalom előtt álló kulcsfontosságú feladatokra kell összpontosítania erejét; azok megoldására kell mozgósítani a KISZ-tagságot és a szervezeten kívüli fiatalok tömegeit. A vizsgált időszakban a társadalom fejlődése szempontjából kulcsfontosságú feladat a gazdasági építőmunka volt. Ezért különösen fontos annak megválaszolása, hogy az alapszervezetek hogyan teljesítették ezirányú kötelezettségeiket. A dolgozói alapszervezetek legfontosabb alapkötelezettségévé vált a gazdasági építőmunkában való példamutató helytállás, az, hogy kollektíven és egyénileg hogyan vesznek részt az adott munkahely gazdasági feladatainak végrehajtásában. A KISZ Békés megyei Bizottsága irányító munkájának eredménye, hogy ma már az alapszervezetek döntő többsége világosan látja: a gazdasági építőmunka területén vállalásait a pártalapszervezetck cselekvési programja és a munkahely éves terve alapján kell megtennie. A gond nem csupán az ifjúsági szövetségre jellemző: hosszú az a szemléletváltozás, amely a csak számszerű, százalékokban és különböző mértékegységekben kifejezhető vállalásoktól a minőségi, hatékonysági, gazdaságossági vállalások felé vezet. A tervező munkába - főként a nagyobb ipari és élelmiszeripari üzemekben - egyre jobban bekapcsolódtak a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsai, a fiatal szakemberek és fiatal értelmiségiek. A munkaformák közül fejlődött az ifjúsági brigádmozgalom, az Alkotó Ifjúság pályázat és az újítómozgalom. Különösen jelentős, hogy az ifjúsági brigádok tevékenysége egyre inkább a KISZ gazdasági építőmunkájának bázisává vált. Akadozott a KISZ-RADAR mozgalom, pedig egykor Békés megyéből indult útjára, és sok még a teendő a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda színvonalának, hatásának növelése érdekében. A legtöbb gond az ipari szövetkezetekben és a kis telephelyeken működő alapszcrvczeteknél volt tapasztalható. Itt a gazdasági építőmunka nem tudott lépést tartani a megnövekedett követelményekkel, de nem volt összhangban a reális lehetőségekkel sem. Többségében 181