Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Koszorús Oszkár: Forrás szemelvények az orosházi nőmunkásmozgalom kezdeti szakáról
néhány hónapig szerkesztette a dolgozó nők érdekeit képviselő szociáldemokrata lapot a Nőmunkást is. Kutatóink alig szólnak róluk könyvekben, lexikonokban; születési és halálozási adataikat sem tudjuk. Legtöbbjük neve talán - az anyakönyvi híreket kivéve - azóta sem jelent meg nyomtatásban. Emlékezzünk bátorságukra, harcaikra ezzel az összeállítással! i. Munkás mozgalom. Sajnálatos és beláthatatlan következményű dolgok történtek május i-én Orosházán. A mi józan gondolkozású, csendes magatartású népünk kijött a sodrából. Leírjuk az eseményt a lehető legrészletesebben. - A kormány május i-ére a munkás tüntetéseket betiltotta s a munkáskör vezetői értesíttettek a rendeletről. Reggel hat órakor már gyülekeztek a munkások a körbe s kitűzték a fehér lobogót az udvarban, a csendőrök azonban levettek és bevittek a főszolgabírói hivatalba, s bekísérték a kör elnökét cs jegyzőjét is. Fel nyolez órakor a munkáskör már zsúfolva volt, amikor a Csabáról átjött csendőr százados több csendőrrel megjelent a kör helyiségében s a kör tagjait szétoszlásra hívta fel. Pár perez alatt az egész helyiség kiürült s a kör bezáratott. A munkások innen a főszolgabírói hivatal elé mentek, s kérték elnökük s jegyzőjük szabadon bocsájtását es a lobogó visszaadását. Kérelmük azonban sikertelen volt. A csendőrök jó része a főszolgabírói hivatal környéken időzött, s kérték különösen az asszonyokat, hogy ne izgassák a férfiakat, hanem menjenek haza, de nem ertek czélt, sőt erélyesebben lépett föl a több százra menő asszony tömeg s kijelentettek, hogy készebbek inkább meghalni, mint zászlajukat elhagyni s ingerelték a férfiakat, hogy ne távozzanak, mert az a hadsereg, amely zászlóját elhagyja, nem fog győzni soha. Megjelent az elöljáróság is, hogy szétoszlásra bírja a népet, de sikertelenül lépett fel. Az asszonyok mindig jobban-jobban szaporodtak, a férfiak pedig csapatokban vonultak a Terényi-utczába. - A zsandárok - látták, hogy hiába kísérlenék meg az utcza kiürítését, mert a nép már nem enged s a Tcrényi-utczában Zalai György házánál, az építéshez hordott temérdek tégla kész fegyver a nép kezében s több asszony czélozgatott arra, hogy mily sok tégla van ott, - tétlenül nézték a csoportot mindaddig, míg egy férfit meg nem szúrt egy zsandár. Ekkor azonban roppant zaj lett s a zsandárnak neki ment a felbőszült tömeg s ki tudja mi történik, ha a főszolgabíró ki nem szalad s nem kéri a népet, hogy maradjanak csendesen, a lobogót - mint mondják - 4 órára ígérte, hogy kiadja. - A tömeg lecsendesült s várta a lobogó kiadását. - 4 órakor a főszolgabíró lakása ele érkezett egy század csabai gyalogság s a parancsnokló tiszt bement a hivatalba jelentkezni, hogy megérkeztek. A megérkezés után nem telt el 3 perez, amikor a főszolgabíró ablakait az asszonyok elkezdték a téglákkal dobálni s 9 ablak fiókot bezúztak. Ekkor a vezénylő tiszt intett a katonaságnak s néhány lövés dördült el. - Irtózatos zűrzavar támadt. Sokan elfutottak onnan, még többen pedig igen fenyegető állást foglaltak el, az asszonyok meg kiabáltak, hogy nem kell megijedni, neki kell menni a katonaságnak s az ablakokat egyre dobálták. A katonaság ismét többször lőtt és szuronyt szegezve ment a népnek. A mintegy 5000 főre tehető tömeg lassan-lassan hátrált a szuronyok előtt. A katonaság mögött egy csoport lovas zsandár jelent meg, amikor a katonaság átengedte a nép üldözését azoknak. A zsandárok roppant dühvel neki rontottak a népnek s irtózatos módon verték s vágták azokat. A nép eszeveszett futásban keresett menedéket s pár perez múlva a Tcrényi-utcza üres volt. - Ekkor elzárták katonasággal az összes utczákat, melyek a főszolgabírói hivatalhoz vezettek s ki igen, de be senkit sem eresztettek 6 óráig. - A zsandárok folyton jártak-keltek s mindenkit, nőt, férfit, öreget, irgalmatlanul vertek s kaszaboltak, még akkor is, ha egyedül ment. Irtózatos lármával rontott 2-3 zsandár 1 - 1 emberre s kegyetlenül elverve hagyták el. - Több embert meglőttek s roppant sokat megvagdaltak a zsandárok. Az összes sebesültek száma mintegy 150 - 200-ra tehető. - Elfogatás egyetlen egy sem történt. - 8 órakor katonai és csendőri őrjáratok jártak-keltek a község utcáin. - A munkáskör este hatóságilag bezáratott és lepecsételtetett. 164