Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Koszorús Oszkár: Forrás szemelvények az orosházi nőmunkásmozgalom kezdeti szakáról
- Éjjel Ii órakor kiilön vonattal ismét jött Csabáról egy század katonaság, reggel pedig megérkezett Jancsovics Pál alispán a vizsgálat megejtése végett. (Orosházi Újság, 1891. máj. 3.) 2. (...) ahogy elvitték (a zászlót), követelte a nép. Hanem utánna akkorára mán nagyon sokan vótunk összegyűlve, nemcsak akik tagok vótak, hanem más ijen nem beavatott emberek is gyiittek eztet nézni. Utánamentünk a zászlónak. Ott aztán a szolgabíróságná egyik szép szóvá monta, hogy aggyák ki, a másik káromkodott. Úgyannyira, hogy a szolgabíró nem engedett. Hogy az ablakon beszégetett kifele, a kaput döngették, a nagykaput. Aztán meg tényleg be is dobták az ablakát egy féltégláva. Valami asszonynépsíg vót, mer nem emberek csinálták a kelepcét, hanem az asszonyok. Azok harsányabbak vótak, most is azok! Addig-meddig, addig-meddig, majd ekkor, majd akkor, hát oszt telefonát (a főszolgabíró) innen Csabára (...) (Katona Imre: Az első véres május l-e a Viharsarokban = Emlékkönyv hazánk felszabadulásának és az orosházi Szántó Kovács Múzeum fennállásának 10 éves évfordulójára. Szerk.: Nagy Gyula, Orosháza, 1955 Idézet Madarász György 90 éves orosházi lakos visszaemlékezéséből 183. 1.) 3(...) Hát mink itten rágondótuk magunkat, itt vót a Munkáskörünk, hogy csinátatunk egy díszzászlót, aztán május elsejin ünnepölünk. Azután tartottunk egy választmányi gyűlést, az elhatározta, hogy szóvá a köri tagoknak köll a pénzt összeadni. Mindenki adakozott össze 10-20-30 krajcárt. Aztán vót itten egy Roska Sándor asztalos, az azt mondta, hogy megcsinájja a nyelet. Az atta a nyelet, ű nem adott pízt. Meg is csinálta és beföstötte a nyelet fehérre, nem szabad vót pirosra. Az asszonyok várták, az elvtársak feleségei, a zászlót. Szép, fehér sejemzászló vót. Eggy ódaiára - Szabadság - Egyenlőség - Testvériség - a másikra - 8 órai munka - 8 órai alvás - 8 órai szórakozás - vót piros betűkke varva. Ez vót ráírva. (...) (Katona Imre i. m. Idézet Szabó József 82 éves orosházi lakos visszaemlékezéséből, 182. I.) 4Bohus Antal vagyok, 80 éves elmúltam az idén. Engem mindig érdekeltek a régi dolgok. Anyám, aki varrónő volt többször mesélt az 1891-es orosházi eseményekről meg arról is, hogy hogyan varrta meg azt a zászlót, ami aztán a nagy zavart okozta. Az asztalt amin a zászlót csinálta én őrzöm mint régi családi és történelmi ereklyét. Anyám, Sin Mária 1862-ben született, 18 éves volt amikor férjhez ment apámhoz Bohus Józsefhez, akivel a Szőlőkben laktak a mai Móra Ferenc utcában. Apám is, a rokonság is földművesek voltak. Ügy össze-összejövögettek a szomszédoknál hol itt, hol ott, míg egyszer - ahogy anyám mesélte valaki előadta, hogy országosan is alakul olyan mozgalom, ami az agrárproletárok életét akarja jobbá tenni. Célja az, hogy nagyobb darab kenyér jusson az embereknek, legyen sajtószabadság, titkos választójog. Arról is beszéltek, hogy az asszonyok megérik még azt az időt, amikor hasznosabb dolgokat is csinálhatnak, minthogy idejüket főzéssel töltsék. Szóval tárgyalgattak, meg különböző iratokat, brossúrákat osztogattak ki maguk között és azt felolvasták, megvitatták. Persze vigyáztak arra nehogy rajtuk üssenek, még az ablakok réseit is bedugták párnával, hogy kívülről ne látszódjon a lámpafény, meg mindig őrt is állítottak az utca sarkára, ha netán jönne a csendőrség, a sötétben szétszéledhessenek. Mikor sokan összegyűltek volt úgy, hogy átrendezték a szobát, az ágyakat benyomták afalig, behozták a gangról a kanapékat, mindenféle ülőalkalmatosságot és odaültek, még a kuckó is teli volt emberekkel és asszonyokkal. Anyám egy embernek a nevét említette aki ott volt mindig és nagyon agitált, ezt Horváth Lajosnak hívták. A lánya Mariska, - aki Tompa Sándor kereskedő felesége lett - is nagyon harcos szocialista volt 19-ben, már én magam is hallottam mikor szónokolt a Pesti utcai Herz vendéglőben. Visszatérve a régebbi dolgokhoz amit anyámtól tudok. A munkások vezetői elhatározták, hogy valamilyen zászlót kell csinálni, mert az minden körnek van. Ennek a zászlónak a megszületésében a legnagyobb szerepet özv. Németh Pálné játszotta, aki zöldséges kofa volt, leginkább krumplit, 165
