Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Szabó Ferenc: Kutatási feladatok a Viharsarok kapitalista kori történetében - a településrendszer és a lakosságszám tükrében

9. V. ö. legújabban: Sándorfalva törtenete és népélete. Szerk.: Id. Juhász Antal. Sándorfalva, 1978. 10. Kiss Lajos: A szegény emberek élete. Bev.: Ortutay Gyula. Bp. 1955. 11. Erdei Ferenc: Makó város történeti pályája i. ni. 410., Város és vidéke i. m. 20-21. és 60-61. 12. Farkas József-Szabó Ferenc: i. m. 198 13. Ennek gazdag bizonyító anyagát nyújtja Bárány Ferencnek 3 Viharsarok 1919-1929 közötti munkásmozgalmát feldolgozó kandidátusi disszertációja. (Kézirat.) 14. Számos, a mi szempontunkból is alapvető megállapítást nyújtanak a településfejlődés aspektusából készült földrajzi munkák: Tólh József: Az urbanizáció népcsségföldrajzi vonatkozásai a Dél-Alföldön. Földrajzi Tanulmányok 14. Bp. 1977., Dövényi Zo\tán-Tótli József: Adalékok az Alföld első világháború előtti népességmozgásához, különös tekintettel Békés megyére. Békési Élet, 1978. 1. sz. 53-64., Tóth József: Az alföldi városfejlődés elmúlt évszázada és az országos településhálózat-fejlesztési koncepció. In: Alföldi Tanulmányok II. Szerk.: Tóth József. Békéscsaba, 1978. 130-132. 15. V. ö.: Rtizsás Lajos: A mezővárosi fejlődés XIX. századvégi és XX. századi problémái. In: IV. Várostörténeti konferencia. Hódmezővásárhely, 1973. október 19-20. Vásárhelyi Tanulmányok V. Hódmezővásárhely, 1974. 25-31., 16. Békés megyei Levéltár, Orosháza képviselőtestületi jkvei 1870-1900 közötti határozataiból egyenként kigyűjtve. 17. Békéscsabára ilyen értelemben utalnak: Berend T. Iván-Ránki György: A magyar társadalom a két világháború között. In: Gazdaság és társadalom. Tanulmányok hazánk és Kelet-Európa XIX-XX. századi történetéről. Bp. 1974. 322. 18. Az alföldi megyékre lásd Tóth József id. munkáit. 19. Tudatában vagyunk annak, hogy a „nem mezőgazdasági" foglalkozásúnak minősített lakosság jelentős része sokféle formában kapcsolódott az agrártermeléshez. A nem őstermelő népesség emiatt - az Alföldön legalább - csak megengedhető liberalizmussal nevezhető városi (urbánus) lakosságnak. A viharsarki mezővárosok egymáshoz viszonyított arányait ez a tényező végeredményben nem befolyásolja. Felvethető az is, hogy az ipari népesség jelentős része - különösen a segédmunkások, s főleg az idényjellegű üzemekben - kétlaki volt illetve az év egy szakaszában a mezőgazdaságban dolgozott. A viszonyítás lehetőségeit ez is csak kis részben rontja. Székely János: Hugenották. (Hegedűs D. Géza, Tahi-Tóth László, Gáthy László, Lukács Sándor.) Gyulai Várszínház, 1980