Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Szabó Ferenc: Kutatási feladatok a Viharsarok kapitalista kori történetében - a településrendszer és a lakosságszám tükrében
nagyobb előrelépést tenni. Az agrárnépesség megoszlásának igen lényeges, de nagyon egysíkú, és sok tekintetben sematikus, félrevezető mutatója a birtokkategóriák szerinti rétegeződés. Aligha kell bizonygatnunk, hogy Makón több jövedelmet hozott három hold hagymaföld, mint Szeghalmon tizenöt hold szikes szántó. A földtulajdon vagy a bérelt föld nagysága csak a szemtermelésből eredő jövedelemre enged bizonyos fokú következtetést, s keveset árul el a Viharsarokban több ponton jelentős belterjesebb gazdálkodásról, az árutermelő baromfitartásról, kertészkedésről, más kiegészítő jövedelmekről, azok nem lebecsülendő társadalmi kihatásairól, tudati vetületéről. A termelési szerkezet koronkénti alakulását minden fontosabb településen fel kell mérnünk annak érdekében, hogy megállapítható legyen a munkaerőhelyzet, azzal összefüggésben a kizsákmányolás mértéke és formája, a közvetlen bérmunkás függéstől való szabadulás és jövedelemszerzés többféle lehetséges csatornája. Nem szabad félrevezetni hagynunk magunkat a népsűrűség viszonyszámaitól sem. Egy-egy település „eltartóképessége" főképpen a termelési struktúra és színvonal függvénye volt. A belterjesség több munkáskezet kívánt, de a családi munkaerőt is jobban „mozgósította". Az 1850-es és 1870-es években még munkaerőhiány állt elő tájunkon, az 1890-cs esztendőktől pedig tartós munkaerő-felesleg keletkezett a termelési szerkezet változatlansága miatt, a gabonacséplés gépesítése nyomán. A vizsgálati szempontok kialakítása során éppen emiatt aligha mellőzhetők az üzemtan, a történeti szociológia, s ahhoz csatlakozóan a néprajztudomány eredményei, különösen az életmódra vonatkozó ismeretek. Kiss Lajos, Vásárhely kiváló etnográfusa, nemcsak gazdag emberekre és szegény emberekre osztotta fel maradandó művében a város parasztságát, hanem a szegények között is „könynyen élőket" és „nehezen élőket" különböztetett meg. 1 0 Erre akkor is figyelnünk kell, ha eleve tudjuk, hogy az agrárszegénység zöme a nehezen élők sorába tartozott. Míg más összefüggésekben komoly jelentősége lehet, a társadalom kutatásában nem elsődleges kérdés a Viharsarok területi körülhatárolása, geográfiai kiterjedésének pontos rögzítése. Egyrészt azért nem, mert az Alföld egészét figyelembe véve lehet csak megérteni a tájunkon mutatkozó folyamatokat (nemegyszer túltekintve a mai országhatárokon is), másfelől azért nem, mert a fogalomnak megfelelő táj kiterjedése, gazdasági, szellemi kapcsolataiidőnkéntmódosultak. (Bár a Viharsarok gerince, „magterülete" eléggé állandó volt.) Erdei Ferenc a mai országhatárok közötti Dél-Tiszántúlt, azaz a Körös-Tisza-Maros közét, „szögét" - amely 1920 óta valóságosan is „sarok" hazánk térképén - számítja a Viharsarokhoz, kifejezett agrárvidékként. Indokai eléggé meggyőzőek. 1 1 Az általa körvonalazott „szűkebb" Viharsarokban az 1918 előtti időkben a főváros áttételes vagy közvetlen vonzásával együtt elsősorban Arad, másodsorban Szeged és Nagyvárad, szellemiekben bizonyos mértékig Debrecen kohéziója érvényesült. Szeged vonzása 1918-ig főként déli irányba terjedt, egyébként a szegcdi vonzásnak Makó és Vásárhely volt az érzékelhető határa. 1920 után Szeged vonzása már a Viharsarok nagyobb részét átfogta, természetesen a várostól távolodva gyengülő erővel illetve központi funkciói szerint - most már alárendelten a főváros kisugárzásának. Féja Gézával azonos nyomon haladva, tájkörülhatárolásának indokait és gyakorlatias voltát elfogadva, a mai kutatók inkább a „tágabb" Viharsarok hívei. (Féja szerint az 1950-ig fennálló Békés, Csanád és Csongrád megyék területe, napjaink történészei szerint pedig az 1950-ben kialakított Békés és Csongrád megyék földje jelenti a Viharsarkot.) A két mai megye területe valamivel nagyobb a korábbi három megye kiterjedésénél. 1 2 A kutatások egysége, a források kezelésének bizonyos mértékű könnyebbítése érdekében - tehát elsőrenden praktikus okokból és tartós hipotézisként - ezt a tágabbnak látszó körül154
