Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: A gazdasági társulások néhány sajátossága Békés megyében

szegének 6%-a, a lekötött állóeszközök értékének 6%-a, és a föld számított értéke 2,5 %-a együttes összegére) jutó vállalati eredmény átlagban a 100 forintot meghaladja, a CITEVnél 1000 forint felett van. A Békés megyei társulások gazdálkodása az országos átlaghoz viszonyítva jó, de a megyei átlagon belül - ahogy az előzőekből is kiderült - a szóródás eléggé jelentős, s a kiugró eredményeket elérő társulások mellett, nagyon alacsony színvonalon gazdálkodók is vannak. A Békés megye gazdasági társulásainál felhalmozott állóeszközök egy része élelmiszeripari feldolgozással kapcsolatos, ideértve a takarmányok feldolgozását is (6. táblázat). Arányait tekintve legjelentősebb a rizs, a takarmányok és a tej feldolgozása. A megyében termelt hántolt rizs körülbelül kétharmadát, a keveréktakarmányok felét társulások állítják elő. A Békés megyében megtermelt tej körülbelül egyharmadát a két, társulások tulajdonában lévő tejüzemben dolgozzák föl. Ezen túl három társulásnál sertésvágás is folyik. E feldolgozó tevékenységnek ma már nem elhanyagolható szerepük van a vidék jobb tejés kisebb részben húsellátásban, valamint a korszerű állattenyésztés takarmánybázisának megteremtésében. Hozzájárulnak a párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, a kapacitások racionálisabb kihasználásához, a nyersanyagtermelés és a feldolgozás kapacitásbeli és területi összhangjának javításához (ENYEDI Z.-KOSTYÁL R.-VENDÉGH F. 1980). 5. A TÁRSULÁSOK TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI A gazdasági társulások nem egyenletesen helyezkednek el Békés megye területén. Általánosságban megállapítható, hogy ezek nagyobbik része a megye Körösöktől délre lévő területén van. A területi elhelyezkedés két tényezővel kapcsolatos, ezek közül az egyik a gazdasági társulás szükségessége, a másik a megvalósítás lehetősége, elsősorban a társulások megindításához szükséges anyagi eszközök megléte. A megye Körösöktől délre fekvő része mindkét szempontból előnyösebb helyzetben van, a differenciáltabb termeléssel a szükségletek, az általában magasabb termelési színvonallal a megvalósítás oldaláról. További jellemzője a területi elhelyezkedésnek az, hogy egyes településekben (Szarvas, Mezőkovácsháza, Gyula) több gazdasági társulás is megtalálható. Ez a megközelíthetőséggel is kapcsolatos lehet, hiszen a taggazdaságok és a vállalat, illetve gesztor között a kapcsolatteremtés elsőrendű fontosságú amellett, hogy a társulások termelő telepeinek is megvannak a sajátos infrastrukturális feltételei. A gazdasági társulások településtípusok szerinti elhelyezkedésére az jellemző, hogy többségük (71,2%) községben található. Ez mindenképpen a falusi tér funkcionális gazdagodását, a falvak térkapcsolatainak kiteljesedését, esetleg a falusi tér urbanizálódását is elősegíti. Ez utóbbit indukálhatja a társulások szellemi kapacitása, a társulások (mint gazdálkodó egységek) és azok szakembereinek magasabb igénye az infrastruktúra iránt. A gazdaságilag erős társulások településfejlesztő szerepét feltételezve érdemes megvizsgálni a társulások megoszlását az eltérő szerepkörű települések között. Az adatok szerint a társulások több mint fele középfokú központokban működik, jó egyharmaduk pedig alsófokú központban van (7. táblázat). A szerepkör nélküli településekben ugyan a társulásoknak csak 10%-a található, a megye felsőfokú központjában azonban mindössze 0,5%-a. Mindez arra utal, hogy a társulások a településhierarchia alsóbb fokain is - amennyiben erre képesek - elősegíthetik a települések fejlődését. 15