Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: A gazdasági társulások néhány sajátossága Békés megyében

7- táblázat A VAGYONT BETÉT NAGYSÁGÁVAL JELLEMZETT TÁRSULÁSOK MEGOSZLÁSA AZ ELTÉRŐ KÖZPONTI SZEREPKÖRŰ TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT (1979) Felsőfokú központ Középfokú központ* Alsófokú központ** Szerepkör nélküli települések Összesen Jogi személyiséggel 1000 Ft 151 924 291 432 32 564 475 920 rendelkező társulások % 31,9 61,2 6,9 100,0 Jogi személyiséggel 1000 Ft 4070 333 225 29 491 59 433 426 219 nem rendelkező társulások % 1,0 78,2 6,9 13,9 100,0 Társulások 1000 Ft 4070 485 149 318 706 94214 902 139 Összesen % o,5 53,8 35,3 10,4 100,0 Települések megoszlása, szám 1 8 42 25 76 % 1,3 io,5 55,3 32,9 100,0 * Középfokú és részleges középfokú központok együtt. ** Kiemelt alsófokú, alsófokú és részleges alsófokú központok együtt. A gazdasági társulások a térkapcsolatok bonyolult szövedékét hozzák létre (2. ábra). A társulások és tagjaik kapcsolatát megjelenítő vonalak áruk, szolgáltatások és eszközök oda- és visszaáramlásának irányairól is tájékoztatnak. Az eszközök visszaáramlásának két formája van: közvetlen és közvetett (SÁRKÖZY T.-FÁBIÁN F. 1978). A közvetlen nyereségként jelentkezik, a közvetett pedig áttételeken keresztül kimutatható gazdasági előnyökkeljár. A közvetett visszaáramlásnak egy olyan valószínű módja is van, hogy a tagok a társulásokkal fenntartott árukapcsolataikban a nyereség egy részét az alkalmazott árak segítségével vonják el (VÁRHEGYI GY-NÉ in: SÁRKÖZY T.-FÁBIÁN F. 1978). A közvetett visszaáramlás az oka annak a már említett ténynek, hogy a társulások gazdálkodását a nyereség alapján egyértelműen megítélni nem lehet. A megye társulásainak vonzása nagymértékben differenciált (3. ábra). Gyakran előfordulnak minimális taglétszámmal, vagyis két taggal működő társulások is, de a megyei társulások több mint felének vonzása háromnál több gazdasági egységre terjed. A megye legnagyobb vonzással rendelkező társulása a mezőkovácsházi CITEV (3. ábra), amely 32 tagot számlál, de kiterjedt vonzásköre van a gyulai erdőgazdasági társulásnak és a Sárréti Tej-nek is (3. és 4. ábra). A befektetett vagyoni betétek nagysága és a tagok száma között nincs szoros összefüggés. Az előbbi nagyságát a tevékenység eszközigényessége és mérete, az utóbbit, a gazdálkodó egységek tőkeereje mellett a társulások tevékenységének jellege és az iránta való érdeklődés is befolyásolja. A társulások vonzásköreinek a közigazgatási keretekkel való kapcsolatára vonatkozóan, a korábbi, dél-alföldi vizsgálattól (MÉSZÁROS R. 1979) eltérő eredményre jutottunk. A kisebb, csak néhány tagot számláló társulások még közigazgatási határok között maradnak, amit érthetővé is tesz az, hogy naturális kapcsolatok esetében a földrajzi távolság mindenképpen korlátozó tényező. A nagyobb vonzáskörrel rendelkező társulások már „nem tartják tiszteletben" a közigazgatási határokat (2., 3., 4. ábra), olyannyira, hogy a megyei társulásoknak megyén kívüli tagjai is vannak. Ezek száma azonban meglehetősen kevés, a társulások tagjainak mindössze 6%-a székel más megyében. Feltételezhető, hogy ezeket a társulásokkal főként pénzügyi kapcsolatok kötik össze. 16