Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Király István: A fejlődés irányzatai az agrárszocialista mozgalmakban

hogy a mozgalom tömegerejét a szegényparasztság adta, hogy a mozgalmak programjában nem csak azonosság, de a fejlődésben kontinuitás fedezhető fel, hogy az egyes lehanyatló mozgalmak résztvevői megjelennek a keletkező, új agrárszocialista mozgalmakban, arra figyelmezteti az egyre mélyebbre hatoló kutatást: nem szabad az agrárszocialista mozgalmakra úgy tekinteni, mint a dobos tortára, ahol a krémet tészta-zónák választják el egymástól. Ma az a Jeladat hogy keressük a kohéziós erőt az agrárszocialista mozgalmakban, sőt ezentúl meg kell lelni azt az önépítkező előrehaladást, amely e mozgalom-sorozatnak általános sajátossága. Az ilyen elemzés képes arra, hogy magyarázatát adja annak, miért más a Várkonyi vezette mozgalom, mint az 1891-es mozgalom, miért olvadt be Várkonyi pártja az Achim vezette Parasztpártba és miért kanyarodott vissza Mezőfi a 48-asokhoz stb.? Éppen azért emelem ki a fejlődés irányzatainak vizsgálatát és a mozgalmak vezetőinek történeti szerepét, hogy közelebb kerüljünk a történeti lényeghez, azaz hogyan lett ez a mozgalomsorozat a polgári demokratikus forradalom befejezésének viharmadara? Ezért a következőkben arra terelem a figyelmet: a magyar agrárszocialista mozgalmak nem a rész-mozgalmak algebrai összege, hanem a magyar parasztmozgalmak olyan egységes fejlődést mutató, egyik fő irányzata, amely a törések és a megtorpanások ellenére a századforduló időszakában a társadalmi haladás egyik Jő hordozója, mai népi demokráciánk legkoraibb őseinek egyike és egyben történetünk egyik szép Jejezete. Mindezek megfelelő áttekintésére nem elegendő, hogy 1891-gyel kezdjük az irányzatok fejlődésének és a személyiségek szereplésének analízisét, hanem vissza kell nyúlni egészen a jobbágyfelszabadításig. A parasztság életében fordulópont volt a jobbágyfelszabadítás. A feudális elnyomás és kizsákmányolás több évszázados rendszerét az 1848. évi IX-XIII. törvénycikkek szüntették meg: a jobbágyok és zsellérek milliós tömege látszólagosan szabad paraszt lett. Eltörölték a földesúri hatóságokat, véglegesítették az úri és paraszti legelők korábbi szétválasztását és módot adtak a parasztoknak arra, hogy pert indíthassanak az erdei haszonvételekért. De már a földesurak kártalanítását az elveszett haszon alapján állapították meg, ami azt jelentette, hogy a jobbágyfelszabadítást nem a földesurak kisajátításával hajtották végre. A parasztság csak azt a földet kapta meg tulajdonába, amelyet a forradalom előtt jobbágybirtokként használt. A mezőgazdaság alapvető termelőeszközének tulajdonjoga, a föld birtoklása a mezőgazdasági termőterületek óriási hányadán továbbra is a nagybirtokosoké maradt. A forradalmi törvények sebtében megfogalmazott, hiányos törvények voltak, amelyek számos olyan kérdést nem tisztáztak, amelyek lényeges hatást gyakoroltak a parasztság további sorsára. Megoldatlan maradt a jobbágyszőlők ügye, az irtás- és maradvány földeknek, az elhagyott telkeknek és mindazoknak a földeknek a polgári tulajdonjoga függőben maradt, amelyek korábban nem estek jobbágyi adózás alá. A szegődményes és házatlan zsellérek ügye, az uradalmakra telepített dohánykertészek helyzete és az ún. királyi haszonvételek kérdése mind megoldatlan maradt. így 1848-ban a szabad parasztság megszületése Magyarországon csonka, bejejezetlen maradt; a mezőgazdaság tőkés fejlődése, a parasztság társadalmi fejlődése igen erős Jeudális maradványok jelenléte mellett indulhatott el. Mindezek taglalása azért volt szükséges, mert az a sajátos helyzet, hogy a jobbágyfelszabadítás után Magyarországon, de általában az Elbán-inneni területeken a parasztmozgalmak felerősödtek, abból nyeri magyarázatát, hogy bár forradalomban, de mégsem forradalmi módon, hanem felülről hajtották végre a jobbágyfelszabadítást. Nálunk a polgári forradalmat nem támogatta egy széles parasztforradalom, mint Franciaországban; a feudális kizsákmányolók radikális kisajátítása nem történt meg, hanem vagyonukat, sőt politikai befolyá140