Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Király István: A fejlődés irányzatai az agrárszocialista mozgalmakban

sukat majdnem töretlenül átmentették a tőkés rendbe. A parasztság egészét vagy túlnyomó többségét eltöltő éles és elkeseredett osztályharc éppen azért következett be, mert a születő és megerősödő tőkés rendszer nálunk még keservesebben, még embertelenebbül kizsákmányolta a parasztságot, mint ott, ahol a tőkés fejlődést a feudális maradványok nem terhelték. (Még Angliában sem fordult elő, hogy a parasztmozgalmaknak olyan széles skálája alakuljon ki, mint nálunk, pedig ott a mezőgazdaság és a falu tőkés átalakulása megteremtette a nagybirtok-rendszert és a nagybérleteket, ami kissé hasonlít a magyar mezőgazdaságra. Amikor a tőkés kizsákmányolás a mezőgazdaságban megerősödött, akkor ott a parasztmozgalom éppenúgy gépeket rombolt, mint az iparban. Vagy amikor 1815 után esni kezdtek a gabonaárak és ennek következtében Kelet-Angliában a mezőgazdasági proletariátus életnívója nagyot süllyedt, az angol mezőgazdasági proletariátus viselkedése sokkal inkább hasonlít az ipari munkásokéra, mint a magyar agrárszocialistákéra.) A magyar jobbágyfelszabadítás jellegéből, az 1853-as pátens végrehajtásából, az úri és paraszti birtokok rendezéséből következett, hogy mindezt országosan a parasztmozgalmak sorozata követte. A parasztokat különösen feldühítette a tovább követelt robot és dézsma, a már birtokolt és termővé tett föld elkobzása, a legelőkből és az erdőkből való kitiltása. Ahogy a birtokok jogi elkülönítése előrehaladt, úgy döbbent rá a parasztság arra, hogy mit jelentett neki az elbukott forradalom és annak vezéralakja, Kossuth Lajos. Abban a két évtizedben, ami megelőzte a kiegyezést, azért nem tudott országos parasztmozgalom kibontakozni, mert a Habsburg-abszolutizmus minden népmozgalmat már csírájában elfojtott. Ennek a két évtizednek parasztmozgalmai helyi mozgalmak voltak és sokszor megelégedtek azzal, ha eredményt értek el a helyi Jöldbirtokossal szemben. A jobbágyfelszabadítás módja és a parasztság kezébe került föld mennyisége már a születés pillanatában magában hordta a viharos parasztmozgalmak történeti lehetőségét. A szűkebb értelemben vett Magyarországon 550 ezer parasztgazda vált a jobbágyfelszabadítás részesévé, de közülük 434 ezernek kisebb birtoka volt, mint féltelek. Ez azt jelentette, hogy a szabad parasztot legjobban megközelítő volt telkes jobbágyok nagy többsége nem volt képes fejlődő kisgazdaságot fenntartani. Már a forradalom előtt is sok cseléd és napszámos munkára kényszerülő zsellér élt az országban. Számukra a jobbágyfelszabadítás alig hozott valami kedvezőt. Ugyan munkaerejüknek szabad tulajdonosai lettek, de ez az akkori uradalmi és jogi viszonyok között semmi előnyt sem jelentett. A házas zsellér háztulajdonos lett, de a vele járó adóterhek alig jelentettek enyhébb terhet, mint a gyalogrobot volt. Az abszolutizmus sötét éveiben a magyar parasztság helyzetének javulását olyan eseménytől várta, mint az 1848-as március. Ezt a reményt az 1867-es kiegyezés jégbe fagyasztotta; a parasztság akkor bizonyosodott meg, hogy az uradalmak földje nem lesz az övé. Míg a birtokrendezések és a határrendezések során egy vagy néhány falu került szembe egy-egy földbirtokossal, az 1867-es kiegyezés után az egész parasztság került szembe a nagybirtokos osztállyal és az államhatalommal. De nemcsak a parasztság elégedetlenkedett az 1867-es kiegyezés után, hanem más társadalmi csoportok is. Ennek együttes eredményeként 1868-ban az Alföldön, 1869-ben pedig a Dunántúlon már egész vidékeket átölelő parasztmozgalmak keletkeztek. Az alföldi mezővárosok szegény lakossága a puszták és a legelők igazságos felosztásáért küzdött, sőt Hódmezővásárhelyen már a nagybirtok-rendszer ellen is felléptek. Ez a mozgalom már kiválasztotta a maga vezetőjét Asztalos János személyében, aki kecskeméti ügyvéd volt és híre hamarosan országos lett. 1848 plebejus tradíciójának ápolását tekintette fő politikai céljának. Támadta és leleplezte az alföldi városok urait, szervezte a demokrata köröket és élvezte a parasztok támogatását. Somogy, Tolna és Baranya me141