Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - SZEMLE

igen eredményes módszerrel vázolják fel a címben megjelölt terület felszínfejlődését. Utat mutató és hiánypótló a dolgozat, mert a holocénre vonatkozó irodalom szegényes, és különösen az Alföld BékésTorontáli vidékére vonatkoztatva nem is a legkorszerűbb. Melegen üdvözölendő ez a komplex vizsgálat, amikor is nemcsak talaj és szemcscnagyságvizsgálatokból, de történelmi, térképészeti és topográfiailag azonosítható kunhalmok, régészeti összevetések során vizsgálják e táj 10 ooo éves történetét. Kutatóforrásaik adatai, a dolgozat pontos ábrái is egyértelműen alátámasztják megállapításaik helyességét, amelyek igen jelentősek e területen dolgozó botanikusok és zoológusok számára is. Dr. Domokos Tamás: ,,A szikes tócsák világa" c. dolgozatában a Szabadkígyósi puszta puhatestűivel foglalkozik. Féléves vizsgálatsorozatában modern gyűjtési módszerekkel 17 fajt sikerült kimutatnia. Különösen dicséretes munkájában az a széles látókörű feldolgozási mód, komplex szemlélet, amely 111a a specializáció szemellenzői közt viszonylag ritka természettudósaink között. Élő anyag és foszszíliák cönotikus vizsgálatát az ökológiai szempontok érvényesítésével végzi el. Szép- és főleg igen hasznos az a 2 táblás rajz, ahol 16 faj szisztematikus szempontból készített ábráin mutatja be a mollusca faunát. A modern kutatási elveket helyesen ötvözte az elhalt magyar puhatestű kutatók módszereivel (Czógler K., Soós Lajos). A dolgozat értékei között különösen figyelemre méltó az 5 pontban összefoglalóan felvázolt, a jövőben végzendő kutatási célkitűzéseket, feladatokat, gondolatokat bemutató enumeráció. Dr. Kovács Gyula: A faunavizsgálatról, különös tekintettel a puhatestűek törzsére c. dolgozatában közelítette meg legjobban azt a szándékot, amelyről a Természetvédelmi Évkönyv szerkesztője bevezetőjében is szólt. „Nevelni a felnövekvő fiatalságot, ismerjék meg a természettudományos kutatások feladatait és a természetvédelem kapcsolatát." Megállapításai a faunakutatásról igen aktuálisak, és fontos kérdést érintenek. Manapság terjedőben van a jó szándék mellett a dilettáns „faunafeltárás" ennek orvoslására kapunk receptet a jelen jeles dolgozatban. A fajismeret és elsajátításának metodikájától, a gyűjtőmunka eszközein és módszerein keresztül a feldolgozás és a publikációs tevékenységig kapunk útmutatást a puhatestűek rendszertani csoportján szemléltetve. Hasznos és fontos a dolgozat végén a témához kapcsolódó irodalmi ajánlásokat tartalmazó jegyzék. Az elkövetkező években jó volna hasonló témájú cikkeket publikálni az évkönyvekben, mindig más és más állatcsoportokat tárgyalva, hiszen ezzel a gimnáziumok felsőoktatás diákjainak és minden természettudományos honismerettel foglalkozó személynek adnának nagy segítséget. Murányi Miklós-Hankó László: „Rét és legelőterületek megyénkben" c. dolgozatukban helyesen ismerték fel e téma megközelítésének és bemutatásának lehetőségeit, céljait és módját. Ebben a népgazdaságilag is nagyon fontos és bonyolult mezőgazdasági ágazatban a mai gazdasági viszonyok között a természetvédelmi szempontok figyelembevételével ismertetik Békés megye rét- és legelőterületeinek adottságait. Dolgozatukat jól egészítik ki azok a kimutatások, melyekből áttekintést kapunk a megye termelőszövetkezeteinek különböző művelésű rét- és legelőterületeiről. Javaslatuk a megye 6-7000 hektáros területére a fűfélék génbankjának kialakítására országosan is úttörő kezdeményezés és remélhetően megvalósulva követésre talál. Véleményük az „ősi" gyepek „javításában" kivitelezhető és az első kísérleteknél nyilván sikerrel kecsegtethet, de félő, hogy hosszabb idő alatt döntően átalakítja a természetes növénytársulást és csak állandó munka- és pénzigényes „pázsitot" kell gondoznunk. Rendkívül sok tapasztalatot, a termőhelyi viszonyokat (talaj, tápanyaggazdálkodás, öntözés) és a kihasználás, legeltetés típusai) is integráltan, pontosan tárgyaló dolgozat egyben tudományos és ismeretterjesztő funkciókat is teljesít. Látszólag „kérődzős" anyaga ellenére igen élvezetes és sok gondolatot felvető, továbbgondolásra irritáló ötleteket adó dolgozat. ,,Az ember és az erdő" - dr. Dózsa József dolgozata - a feketefenyő homoki telepítésének és művelésének ismert szakembere most nem saját kutatási témáiról írt e munkában. Az erdő szakirodalmának alapos ismeretében jó érzékkel és élvezetes stílusban járja körül az ember és az erdő sokévezredes színes kapcsolatát. H. Leibundgut gondolata „kultúránk az erdők irtásával kezdődött és csak az erdő fenntartásával maradhat fenn" mottója lehet ennek a kapcsolatnak. A vadság társadalmának már erdőpusztító manipulációjától a mai kor kapitalizmusának (részben) és a szocializmus erdőépítő, bővített újratermelésen alapuló természetvédő erdő128