Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - SZEMLE

igen eredményes módszerrel vázolják fel a címben megjelölt terület felszínfejlődését. Utat mutató és hiánypótló a dolgozat, mert a holocénre vonatkozó irodalom szegényes, és különösen az Alföld Békés­Torontáli vidékére vonatkoztatva nem is a legkor­szerűbb. Melegen üdvözölendő ez a komplex vizs­gálat, amikor is nemcsak talaj és szemcscnagyság­vizsgálatokból, de történelmi, térképészeti és to­pográfiailag azonosítható kunhalmok, régészeti összevetések során vizsgálják e táj 10 ooo éves tör­ténetét. Kutatóforrásaik adatai, a dolgozat pontos ábrái is egyértelműen alátámasztják megállapítá­saik helyességét, amelyek igen jelentősek e területen dolgozó botanikusok és zoológusok számára is. Dr. Domokos Tamás: ,,A szikes tócsák világa" c. dolgozatában a Szabadkígyósi puszta puhatestűivel foglalkozik. Féléves vizsgálatsorozatában modern gyűjtési módszerekkel 17 fajt sikerült kimutatnia. Különösen dicséretes munkájában az a széles látó­körű feldolgozási mód, komplex szemlélet, amely 111a a specializáció szemellenzői közt viszonylag ritka természettudósaink között. Élő anyag és fosz­szíliák cönotikus vizsgálatát az ökológiai szempon­tok érvényesítésével végzi el. Szép- és főleg igen hasznos az a 2 táblás rajz, ahol 16 faj szisztematikus szempontból készített ábráin mutatja be a mollusca faunát. A modern kutatási elveket helyesen ötvözte az elhalt magyar puhatestű kutatók módszereivel (Czógler K., Soós Lajos). A dolgozat értékei között különösen figyelemre méltó az 5 pontban össze­foglalóan felvázolt, a jövőben végzendő kutatási célkitűzéseket, feladatokat, gondolatokat bemutató enumeráció. Dr. Kovács Gyula: A faunavizsgálatról, különös tekintettel a puhatestűek törzsére c. dolgozatában kö­zelítette meg legjobban azt a szándékot, amelyről a Természetvédelmi Évkönyv szerkesztője beveze­tőjében is szólt. „Nevelni a felnövekvő fiatalságot, ismerjék meg a természettudományos kutatások feladatait és a természetvédelem kapcsolatát." Megállapításai a faunakutatásról igen aktuálisak, és fontos kérdést érintenek. Manapság terjedőben van a jó szándék mellett a dilettáns „faunafeltárás" ­ennek orvoslására kapunk receptet a jelen jeles dol­gozatban. A fajismeret és elsajátításának metodiká­jától, a gyűjtőmunka eszközein és módszerein ke­resztül a feldolgozás és a publikációs tevékenységig kapunk útmutatást a puhatestűek rendszertani cso­portján szemléltetve. Hasznos és fontos a dolgozat végén a témához kapcsolódó irodalmi ajánlásokat tartalmazó jegyzék. Az elkövetkező években jó volna hasonló témájú cikkeket publikálni az év­könyvekben, mindig más és más állatcsoportokat tárgyalva, hiszen ezzel a gimnáziumok felsőoktatás diákjainak és minden természettudományos hon­ismerettel foglalkozó személynek adnának nagy segítséget. Murányi Miklós-Hankó László: „Rét és legelő­területek megyénkben" c. dolgozatukban helyesen ismerték fel e téma megközelítésének és bemutatá­sának lehetőségeit, céljait és módját. Ebben a nép­gazdaságilag is nagyon fontos és bonyolult mező­gazdasági ágazatban a mai gazdasági viszonyok kö­zött a természetvédelmi szempontok figyelembe­vételével ismertetik Békés megye rét- és legelőte­rületeinek adottságait. Dolgozatukat jól egészítik ki azok a kimutatások, melyekből áttekintést ka­punk a megye termelőszövetkezeteinek különböző művelésű rét- és legelőterületeiről. Javaslatuk a megye 6-7000 hektáros területére a fűfélék gén­bankjának kialakítására országosan is úttörő kezde­ményezés és remélhetően megvalósulva követésre talál. Véleményük az „ősi" gyepek „javításában" kivitelezhető és az első kísérleteknél nyilván sikerrel kecsegtethet, de félő, hogy hosszabb idő alatt dön­tően átalakítja a természetes növénytársulást és csak állandó munka- és pénzigényes „pázsitot" kell gon­doznunk. Rendkívül sok tapasztalatot, a termőhe­lyi viszonyokat (talaj, tápanyaggazdálkodás, öntö­zés) és a kihasználás, legeltetés típusai) is integrál­tan, pontosan tárgyaló dolgozat egyben tudomá­nyos és ismeretterjesztő funkciókat is teljesít. Lát­szólag „kérődzős" anyaga ellenére igen élvezetes és sok gondolatot felvető, továbbgondolásra irri­táló ötleteket adó dolgozat. ,,Az ember és az erdő" - dr. Dózsa József dolgo­zata - a feketefenyő homoki telepítésének és mű­velésének ismert szakembere most nem saját kuta­tási témáiról írt e munkában. Az erdő szakirodal­mának alapos ismeretében jó érzékkel és élvezetes stílusban járja körül az ember és az erdő sokévezre­des színes kapcsolatát. H. Leibundgut gondolata ­„kultúránk az erdők irtásával kezdődött és csak az erdő fenntartásával maradhat fenn" mottója lehet ennek a kapcsolatnak. A vadság társadalmának már erdőpusztító manipulációjától a mai kor kapitaliz­musának (részben) és a szocializmus erdőépítő, bő­vített újratermelésen alapuló természetvédő erdő­128

Next

/
Thumbnails
Contents