Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - SZEMLE

műveléséig tart a körkép bemutatása. A dolgozat végén hasznos a téma legfontosabb irodalmának felsorolása. Nagy Zoltán: ,,Visszapillantás az ember és a ter­mészet kapcsolatára" c. munkájának bevezetőjében világosan, szinte költőien mutatja be azt a hosszú­hosszú evolúciós utat, amely során az embert örömében és bánatában a növények, állatok színes serege veszi körül. Időrendben az 5000 évek kínai és óegyiptomi kertek bemutatásával kezdi és a ba­bilóniai függőkerteken át, a római fényűző csá­szári kertek, majd az európai stílusokon átjutunk el a XX. századi parkosítás, fásítás szép hagyomá­nyához. Kár, hogy nem témája a dolgozatnak a magyarság kertépítő hagyományainak, örökségé­nek felvillantása, - ezt mindenképpen a következő természetvédelmi évkönyvek valamelyik dolgoza­tában érdemes volna pótolni, mert mi itt élünk az Alföld fátlan síkságán és tudatosan igyekszünk továbbformálni az ember (természetesen ezen be­lül a magyar ember) és a természet örök szép kap­csolatát. A Természetvédelmi Évkönyv 43 fény­képet is tartalmaz, amelyek nemcsak számukban, de dokumentáló értékükben és művészi színvona­lukban is fejlődést mutatnak az előző évkönyvek hasonló anyagához képest. A sziki pacsirta, a Tavasz a pusztán és az Óvatos darvak dr. Sterbetz István kiemelkedően szép filmkockái. Pálinkás Lajos izgalmas őz, szarvas és dámvad pillanatképei jól egészülnek ki Boross Lajos tájképeivel, amelyek közül a legszebbek pl. magasles a kardoskúti természetvédelmi területen, körösök hullámtere, bélmegyeri szürkenyáras, kígyósi pusztai tájak. A Békés megyei Természetvédelmi Évkönyv III. kötetének rövid recenzióját legyen szabad azzal a képpel zárnom, aminek számtalanszor le­hettünk már tanúi, amikor osztályfőnökeink, ta­náraink vezetésével kirándulásra, országjárásra indultak diákjaink. Ilyenkor megnézik történelmi kincseinket, műemlékeinket, meglátogatják új és hasznos nagyberuházásainkat, de közben környe­zetünk valóságos veszélyproblémái mellett becsu­kott szemmel sétál cl az egész osztály. Még a peda­gógus is elfordítja fejét, mert legfeljebb - már gyak­ran közhelynek és lejáratottnak tűnő szavakat tud­nának mondani tanítványaiknak környezetünk problémáiról, amelyeket fiataljaink már amúgyis unalomig hallottak. Az érdemi oksági magyarázat a természeti - társadalmi összefüggések objektív megvilágításával nem történhet meg, hiszen ezt a pedagógus sem tudta, nem tanulta. Mindnyájunk felelősége, hogy fiatalságunk természetvédő maga­tartása megalapozott legyen, s ebben a Békés me­gyei Természetvédelmi Évkönyv sokban segít ma és reméljük - újabb köteteivel - a jövőben is. így legyen! Miklós István: Zsibajon

Next

/
Thumbnails
Contents