Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Elek László: Adatok Békés megye háromnegyed évszázadának kultúrtörténetéhez
zárólag csak az cmc elvet jelképül viselő Hírlapokat" kívánják járatni. Politikai nézeteiknek, a „haladási elvhez" való hűségüknek aztán még azzal is kifejezést adtak, hogy termeiket Kossuth, Batthyány, Bezerédj, Deák, Széchenyi és Wesselényi arcképeivel díszítették. Vidéki viszonylatban bő választék állt az újságolvasó tagok rendelkezésére. A magyar lapok közül pl. a Pesti Hírlap, a Budapesti Híradó, a Jelenkor, továbbá a Védegylet lapja: a Hetilap, aztán a Magyar Gazda, az Életképek, a Regélő Pesti Divatlap, de volt időszak, amikor a Honderű és az Erdélyi Híradó is a vezető felekezetek (protestáns és katolikus) egy-egy folyóirata mellett. Utóbbiakra azért fizettek elő, hogy a kaszinó könyvtárában minden érdekek (nevelés, vallási mozgalmak) képviselve legyenek. A német lapok közül többnyire a Pester Zeitung és az Augsburger Allgemeine Zeitung járt, noha a tagok a lipcsei újságot általában jobban kedvelték. Ennek a merész hangvételű újságnak a folyamatos megjelenése azonban nem volt biztosított, minthogy Lipcse volt a Habsburg udvar ellen irányuló támadások egyik fő irányító fészke. Ide települt ki hazánkból a radikális gondolkozású Wigand Ottó is. Elsőnek az 1842. dec. 9-i gyűlés határozott „a német közönséges hírlapok... megszerzése felől", s ekkor úgy döntöttek, hogy a lipcsei hírlapot rendelik meg, s csak „annak meg nem szerezhetése esetén" a budait. Egy tíz hónappal későbbi feljegyzésből arról értesülünk, hogy „a lipcsei közönséges hírlapot alkalmasint tévedésből - minthogy nem fizettek rá , Békéscsaba helyett a békési olvasóegylethez küldték. Az expediálással kapcsolatos zavarok miatt irányult aztán a figyelem az augsburgi újságra, amelyről azonban már az 1844. május 27-i közgyűlés azt állapítja meg, hogy „olly nemzetellenes ezikkeket foglal magában, mellyek minden igaz hazafi kebelt tőle elidegenítenek". Ezért helyette a budai német közönséges hírlapot hozatták meg. Igen jellemző s a természetes észjárással ellenkező módon azonban azt is elhatározták, hogy abban az esetben, ha a Pesti Hírlaptól megvált Kossuth „sem szabadítékot - szabadalmat-nem nyert volna (ti. új lap kiadására) sem más hírlaphoz munkatársul nem szegődnék", akkor a centralisták kezébe került Pesti Hírlap helyett az ágostai lapot járatják tovább. Végül mindkettőre előfizettek, sőt járatták a Kossuth irányítása alatt álló Védegylet lapját, a Hetilapot is. 1846 vége felé újabb tiltakozás hangzott el az Augsburger Allgemeine Zeitung ellen, amely „a magyar érdekek iránt ellenszenvvel viseltetik". Helyette az Ofncr Pester Zeitung előfizetése mellett döntöttek. Alig egy héttel később azonban az 1846. nov. 29-3o-i gyűlés - amelynek jegyzőkönyve még egyértelműbbé teszi Fülöp Géza tévedését, aki szerint a lipcsei újság járatását magyarellensége miatt állították le - újabb váratlan döntést hozott. A jegyzőkönyvből ezeket olvashatjuk: „A lipcsei közönséges lapot, mellyet szinte a választmányjavallott - a Magyar érdekek iránt ellenszenvvel viseltető Augsburgi Közönséges Lap helyett - azon okból, hogy köztudomás szerént a Lipcsében' nyomatott könyveket és lapokat szabadabb szellemben írt czikkeiért a kormány gyakran eltiltja, s ez a Lipcsei közönséges lappal is megtörténhetnék, s ez által a német lapokat olvasó közönség sérelmet szenvedne, cl nem fogadta, hanem továbbra is az Augsburgi lapot kívánta megtartani". Hogy dönthettek így az előzmények ismeretében? Csak úgy, hogy a német újság olvasói nem állottak egy gyékényen, nem képviseltek azonos nézeteket. Szlovák nyelvű lapot - mint mondottuk is már - az adott időpontban nem járatott a kaszinó. A túlnyomórészt polgárokból, honoráciorokból, közigazgatási tisztviselőkből és a városban állomásozó katonaság tisztjeiből álló egyesület vezetősége megkülönböztetett 57
