Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - SZEMLE

zással mellőztek a földművesszövetkezetek áruellátását. Szolnok megyében a földművesszövetkezetek mezőgazdasági termelés területén folytatott tevékenységében a juttatott gépek üzemeltetése mellett legnagyobb jelentőségű a rizstermelés volt. A példaként ismertetett szövetkezetek számbavételével megállapítható, hogy 1946/47 - és 1947/48-ban 12 községben folytattak szövetkezeti rizstermelést és mint a szerző megállapítja: „feltehetően még több más helységben is." A rizstermelés jelentőségét mutatja, hogy a hároméves terv első évében az összes szövetkezeti beruházások közel fele a rizstermelést szolgálta. A földművesszövetkezetek fejlődése számára a fordulat éveinek politikai, gazdasági eredményei teremtették meg a kedvezőbb feltételeket. A kötet III. fejezete azt a folyamatot mutatja be, amely 1948-1949-bcn a szövetkezeti élet átalakulását eredményezte. Kiemeli, hogy az új gazdaságpolitikai irányvonal, a kommunista párt 1948. áprilisi szövetkezeti irányelvei a földművesszövetkczeteknek szánták a főszerepet a falu szövetkezeti életének új rendszerében. Ennek megfelelően a földművesszövetkezetek tömegbázisának növekedése, tevékenységi körének kibővülése és erősödése, a régi szövetkezeti típusok fokozódó háttérbe szorulása voltak a szövetkezeti mozgalom fő jellemzői 1948ban. Az 1949-es esztendő egyik legfontosabb szövetkezeti fejleményeként ismerteti a fejezet azt az átszervezési kampányt, amelynek során a hitelszövetkezetek kivételével valamennyi falusi szövetkezet beolvadt a földművesszövetkezetbe, vagy felszámolásra került. E „fúziós kampány" eredményeként 1949 tavaszán a földművesszövetkezeti hálózat az egész megyét átfogó, egyedül számottevő falusi szövetkezeti formává vált. Az átalakulás szakaszát formailag a „Szövetkezetek Országos Szövetségének" (SZÖVOSZ) megalakulása zárta le. A kötet befejező része a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom kezdetéről ad tájékoztatást. A nagybérletek igénybevételével a földbérlőszövetkezetek és csoportok megalakulása, működésük megkezdése, a termelőszövetkezeti csoportok helyzete és a további szervezés eredményei 1949-ben azok a témaegységek, amelyekben szerző felvázolja a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulását. A kötet minden fejezete után gondosan összeállított jegyzék tájékoztat a felhasznált forrásokról. A közel 600 tétel önmagában is mutatja a feldolgozott anyag terjedelmét. A források felhasználásánál ritkán találkozunk kritikai elemzéssel, a szerző elsősorban, sőt szinte teljes mértékben az események, folyamatok tényszerű leírására, ezek példával történő illusztrálására, kisebb-nagyobb adatösszesítésekkel való alátámasztására törekedett. A kötet így elsősorban a helytörténet művelői számára ad forrásútmutatást, s részben kész adatokat, s emellett lehetőséget nyújt más régiókkal való összehasonlításra, azonosságok, vagy különbségek feltárására. Erre utaló a kötet előszava is, amely a tanulmányt, mint hézagpótló művet ajánlja „mindazok számára, akik megyetörténeti kutató vagy összegező munkát végeznek, vagy végezni akarnak." A szerző erősen támaszkodott az e kor szövetkezeti mozgalmával foglalkozó irodalomra. Gyakori hivatkozásai között ott találjuk szinte valamennyi jelentősebb mű szerzőjének megállapításait. Egyrészt erénye ez a tanulmánynak és mutatója a szerző anyagismeretének, másrészt azonban a könnyebb megoldás felé vitte a szerzőt, amikor is egy-egy jelenség, folyamat analizálása és ennek alapján történő megítélése helyett, annak leírására, és valamelyik forrásból vett tézissel való lezárására vállalkozott. Ezért a konkrét tényanyagon túl kevés új színnel gazdagítja a tárgyalt kor szövetkezeti mozgalmáról szóló ismereteinket. 507