Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - SZEMLE

Az üzemtörténetírás kérdései Elméleti és módszertani tanulmányok Szerkesztette: Incze Miklós. Budapest, 197g. 324 oldal. Magyar Történelmi Társulat GYARMATHY ZSIGMOND Ma, a bonyolulttá vált világgazdasági hatások pergőtüzében, jobban szembetűnővé vált, hogy az elért gazdasági eredményeink megszilárdítása sem lehetséges, ha nincsen meg az a tudati tényező, a magasabb általános és szakműveltséget egyaránt tartalmazó kulturális színvonal, ami képes a problémákat összefüggéseikben átfogni, ezáltal téve alkalmassá a dolgozó embert arra, hogy képes legyen eligazodni a bonyolult egymásrahatások szövevényében. Egyre szélesebb körben nyert tért a munkásművelődésnek egy új formája, az üzemtörténetíró mozgalom. „Az üzemtörténetírás kérdései" c. kézikönyv jellegű tanulmánygyűjtemény" azt az igényt igyekszik kielégíteni - írja a kötet előszavában a szerkesztő Inczc Miklós -, amelyet az üzemtörténetírásnak, mint történettudományi szakágazatnak és az immár társadalmi mozgalommá vált »amatőr« üzemtörténeti mozgalomnak főleg az utóbbi évtizedben történt kibontakozása és fejlődése hozott felszínre és tett mind sürgetőbbé". Hasonló indokok - egyfelől a tudományos kutatói igény, másfelől a pályázatokkal jelentkező amatőrök - arra késztetik a viszonylag fiatal tudományágazat jeles nemzetközi és hazai irányítóit, szervezőit és a velük együttműködő közművelődési intézményeket, közgyűjteményeket, hogy készüljenek fel erre az újfajta tudományos munkára és az újszerű értékeket teremtő munkásművelődési forma igényeinek színvonalas kielégítésére. Az üzemtörténetírás, mint interdisciplináris tudományágazat kibontakozása és fejlődése, valamint a hozzá kapcsolódó üzemtörténetírói mozgalom terebélyesedése országonként és hazánkban megyénként is más-más utat járt be. Egyes megyékben a honismereti amatőr mozgalom kapott akkora teret és súlyt, hogy a dilettantizmus veszélyét is képesek voltak elkerülni, majd ezen belül, méginkább ráépülve erősödött meg az üzemtörténetírói tudományos tevékenység, mint Baranya, Veszprém és Szabolcs-Szatmár megyékben. A felgyülemlett óriási forrásanyag a tudományos intézmények hathatós támogatásával arra ösztönözte a szaktörtenészeket, hogy figyelmüket a tudományos üzemtörténeti munkák megírására fordítsák. Máshol az előbbivel ellenkező irányú úton jártak a megyék: a tudománypolitikai határozat végrehajtása során először arra helyezték a fő hangsúlyt, hogy főként tudományos igénnyel írassanak üzemtörténeti munkákat. A tudományos műhelyek (levéltár, múzeumok, kihelyezett akadémiai intézetek, stb.) jelentős támogatást kaptak a magas színvonalú üzemtörténeti kötetek, dokumentumgyűjtemények kiadására. Az így elért eredmények vonzó erejétől várják az amatőr mozgalom felzárkózását és szélesebb körű kibontakozását, mint a fővárosban, Pest és Békés megyékben is. A magas színvonalú szakmai segítségnyújtás egyik módját a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya az eddig elért eredmények és a jelentkező feladatok összefoglalásával kívánta támogatni. Bízvást nevezhetjük Az üzemtörténetírás kérdései címen egybefogott, elméleti és módszertani tanulmányokat egyaránt tartalmazó 324 oldalas művet a téma első tankönyvének. Vass Henrik az Üzemtörténet - munkásmozgalomtörténet - szocialista hazafiság c. tanulmányában Gorkijt idézte, aki a Szovjetunióban a harmincas években „írjuk meg üzemünk történetét" jelszóval tömegmozgalmat indított. Az eredmény nem maradt el. A Szovjetunióban az üzemtörténet-kutatásnak tudományos központi intézete van, és az üzemtörténetírás elismert disciplina. A szerző, tanulmányában áttekintve a szocialista üzemtörténetírás történetét, arra az álláspontra jutott a gyár és a dolgozó ember viszonyát elemezve, hogy „az üzemtörténeti munka alapvetőfeladata, hogy mutassa be a dolgozó embert, egységben szemlélve tegnapi osztályharcait és a mai építőmunkáját". Az üzemtörténetírás tárgyát tisztázta Incze Miklós Az üzemtörténetírás kapcsolata más történeti ágazatokkal és tudományokkal c. tudományos szintézise. Az üzemtörténetírás tárgya nem lehet más mint maga az üzem. A tárgya teszi az üzemtörténetírást komplex és interdisciplináris tudománnyá. Hanák Péter „Az üzemtörténet kutatásának prob508