Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - SZEMLE

sakor tanúi lehetünk egyetlen község négy nemzetisége belső és egymás közötti kapcsolatai alakulásának, változásának és fejlődésének, miközben fő figyelmünk az ottani szlovákok karácsonyi ünnepkörére irányul. Zólyomi József arra vállalkozott, hogy bemutassa, a 17-18. században Nógrád megyébe települt szlovákok (Slováci v Novohradskej zupe) tárgyi és szellemi kultúrája mennyiben tér el a velük együtt élő magyarokétól, ill. egyezik meg azokéval. Az itteni szlovákok viseleti csoportjait taglalja 18 oldalas dolgozatában - 2 térképpel, 8 fényképpel szemléltetve és számos kútforrást föltüntetve. A női öltözetben van mindenekelőtt jelentős különbség a magyarok és a szlovákok között. Bár a szerző - hasonló leírások és adatok híján - nem tudja teljes pontossággal követni a távoli múltba az eltérések alakulását és okait, archív anyagokból azonban sokat földerített. A nógrádi szlovákok tárgyi kultúrájának jó része egybemosódott az ottani magyarokéval. A még elevenen élő női népviselet - az evangélikus és a katolikus szlovákok közötti eltéréssel e téren - fennmaradásának történeti okait elemezve tette a szerző elsősorban érdekessé dolgozatát. Janecskó János a magyarországi szlovák népélet egy alig ismert mozaikját vizsgálja a szarvasiak 18. század közepi végrendeletei tükrében (Zivot Slovákov usídlenych 11a Sarvasi v zrkadle ich závetov, 1743-1772). A végrendeletek - éppen jellegüknél fogva - számba vették, hitelesítették az adott időszak emberének tárgyi környezetét, és kitűnő alapot, kiindulást jelentenek a néprajzosoknak. A szerző a végrendeletek vizsgálata során a szarvasiak betelepüléséről, az okmányok nyelvezetéről, írásuk idejéről és okairól, tárgyukról, mindezek révén a mezőgazdaságról, a bútorzatról, a ruházatról, a birtokfelosztásról stb. fest képet 16 oldalnyi dolgozatában, melyet három testamentum fotómásolata egészít ki. Kálmdnfi Béla az Esztergom környéki szlovákság népdalaiban a bányász-paraszt élet emlékeire mutat rá (Pamiatky baníckeho a sedliackeho zivota v slovenskych l'udovych piesnach v okolí Ostrihoinu). Esztergom környékén is lényegében szlovák nyelvű jobbágyparasztok telepedtek le, népdalaik paraszti ihletésűek, de a bányász- és iparosutódok életmódja ezeket motiválta. A tanulmányban közölt fényképek többsége is a paraszti életet ábrázolja. A szerző rámutat, hogy a bányászdalok egy része a parasztdalokból keletkezett, melódiájuk pedig német zenei hatásra is utal. Mindez az együttélő nemzetiségek közös hagyományvilágának meglétére mutat. A 22 oldalas dolgozatban 9 fénykép és 13 dal kottája van. Koppány János az alföldi szlovákok munkásbandáinak életét rajzolja meg (Robotnícke skupiny u dolnozemskych Slovákov). Néprajzzá vált azoknak az Alföldre települt szlovákoknak az élete, akik vertfalú házakat építettek, répát szedtek, cséplőmunkások voltak. 8 fénykép és több rajz egészíti ki a dolgozatot. Mindkét tanulmánygyűjtemény külön-külön kiválóan alkalmas a nyelvi kölcsönhatások vizsgálatára, a nyelvi asszimiláció folyamatának nyomon követésére, a kétnyelvűség kérdésének elemzésére is. Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945-1949 Szolnok, 1977. 160 oldal. Szolnok megyei Múzeumok Közleményei 40. ZALAI GYÖRGY A felszabadulást követő évek szövetkezeti mozgalma iránt érdeklődőknek számos tanulmány áll már rendelkezésükre. Több mű a demokratikus majd a szocialista agrárfejlődés keretében vizsgálja a szövetkezeti élet alakulását. Egyes tanulmányok részeként, más tanulmány önálló tárgyaként olvashatunk a koalícióban lévő pártok szövetkezeti tö504 rekvéseiről. A Szövetkezeti Kutató Intézet gondozásában megjelent az egyes szövetkezettípusok (Hangya, földművesszövetkezetek, kisipari szövetkezetek) története, stb. Valamennyi mű közös vonása, hogy választott témakörében igyekszik átfogó, az egész korszakra és az országra vonatkozó áttekintést adni, feltárni