Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Juhász Irén: A Csolt-nemzetség monostorának története
valamint kocka, sarokleveles lábazat és egyéb díszítmények kerültek felszínre. A kerengő nyugati részén talált, két szürkésfehér márványból faragott kocka alakú oszlopfő díszítménye miatt emelkedik ki; az egyiken két kutya alakja látható, a másikon rozettaszerű virágmotívum van. A Csolt-monostor minden építkezési korszakát képviseli néhány faragvány; a legkorábbiak az ún. akantuszleveles oszlopfők, párkánytöredékek és ívtöredékek. A megtalált néhány töredék méltóan képviseli a hazánkban dolgozó bizánci vagy bizánci iskolázottságú mesterek munkáját, illetve hatását. Az előzőekben bemutatott, kutyákat ábrázoló kockafejezet mintakincse talán közel áll a figurális állatábrázolások bizánci gyökereihez. A XI-XII. századi darabok szintén magas művészi fokot képviselnek. A megismert - több mint kétszáz faragványon keresztül képet alkothatunk a Csolt-nemzetség monostorának kiviteli gazdagságáról. Fémleletek közül nagyjelentőségű egy arany, csüngős-ékköves fülbevaló, valóságos ötvösremek, melynek készítési ideje a X-XI. századra keltezhető. A másik jelentős fémlelet egy ezüst pántgyűrű, melynek külső felületén rovásjegyekhez hasonló írásjelek vannak, megfejtése még a jövő feladata. A Mágori-dombon feltárt kolostoregyüttes jelentősége a feltárás folyamán egyre emelkedett. Fokozatosan vált ismertté alaprajzi elrendezése, építési idejének kezdetét az első írásos említéstől vissza kell keltezni majd két évszázadot. Az is bizonyossá vált, hogy olyan rangos épületek álltak a dombon, melyekhez hasonlóak az ország más részein, csak királyi építkezéseken vagy azok hatósugarában voltak. Vésztő mellett, az Alföld délkeleti részén feltárt, megismert, egykor magas színvonalat elért építészet nagyértékű emlékét műemléki helyreállítás után fogjuk bemutatni. KAPCSOLODO IRODALOM Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. Nagyvárad 1883. Csányi Károly: Bizánci elemek az Árpádok-kori magyar építészetben. MTA. II. Társ. Tört. Tud. Oszt. Közi. 3. 1951. Gereviíli Tibor: Magyarország román kori emlékei. I—II. Bp. 1938. Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. I—II. Századok 1958. 1-6. sz. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bp. 1963. Haan Lajis: Békés vármegye hajdana II. 1870. Jahó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 1940. Juhász Irén: Román kori kőfaragvány Vésztőről. Arch. Ért. 99 (1972) 2. 240-242. Juhász Irén: Vésztő, középkori templom és rendház. Arch. Ért. 100 (1973) 1. 78-81. Juhász Irén: A vésztői Csolt-monostor faragott kövei. Békés megyei Múz. Közi. 2 (1973) 117-125. Juhász Irén-Kristó Gyula: Vésztő a középkorban. Vésztő története. Monográfia. 1973. 91-118. Juhász Irén: Csolt monostor feltárásának eddigi eredményei. Bp. Műemlékvédelem 1974. 4. 214-218. Juhász Irén: A Csolt monostor faragott kövei. Művészet. 1978. 7. 4-5. Karácsonyi János: Békés vármegye története I. 1896. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I. Bp. 1900. Karácsonyi János-Borovszky Samu: Az időrendbe szedett váradi tüzcsvaspróba-lajstroin. (Váradi Regestrum) Bp. 1903. Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I. Békéscsaba 1967. Kristó Gyula: Megjegyzések az ún. „pogánylázadások" kora történeéhez. AH 8. Szeged 1965. ifj. Palugyay Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. Pest 1855. 448
