Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Komáromi Gábor: A Csolt-nemzetség feltárt monostora a közművelődés és az idegenforgalom szolgálatában

A Csolt-nemzetség feltárt monostora a közművelődés és az idegenforgalom szolgálatában KOMÁROMI GÁBOR A műemlékekben, történelmi objektumokban rendkívül szegény Alföldön a mágori dombon végzett ásatás eredményei különös értéket jelentenek, hasznosításuk és gondozásuk is különleges figyelmet érdemel. A romterület Békés megye egyik nevezetessége lett. Ezt igazolja az Országos Műemléki Felügyelőség döntése, amely szerint a feltárt területet helyre kell állítani és nyitott műemléki-régészeti-természeti emlékegyüttesként kell bemutatni. Ennek keretében a helyszínen rendelkezésre álló pincében múzeumi egység létesül a régészeti leletek kiállítása céljából. Vésztő nagyközségi tanácsi vezetése kezdettől fogva fontos feladatának tekintette a település határában folyó régészeti munka támogatását. A feltárás nyolc éven át folyt, nyaranta 10-12 személy dolgozott a vezető régész irányítása mellett, s a tanács költségén a diákok nyári segítő táborozása is megvalósult. (A tanács biztosította a napi háromszori étkezést és a vízellátást.) Anyagi támogatásként nyolc esztendő alatt 330000 forintot vállalt a nagyközség tanácsa, megoldva a terület energiaellátását is. A feltárás előrehaladtával a megyei múzeumi igazgatósággal együtt szerveztük meg a romterület őrzését. Az erkölcsi támogatás értéke forintban ki sem fejezhető. A tanács magára vállalta a feltárási és a helyreállítási munkák koordinálását. A végrehajtó bizottság két esetben tekintette át a munkák állását, s intézkedéseket javasolt azok gyorsítására. A megyei tanácsi szervekkel és a múzeummal való együttműködésünknek is része van abban, hogy a Csolt-ncmzetségnek a mágori dombon feltárt monostorát az OMF 16.494/ T976. sz. határozatával műemlékké nyilvánította. Ezt követően az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Elnöke védettnek minősítette Mágor-puszta régészeti feltáró helyet, 6/1978. OKTH. számú döntésével. A terület madártani szempontból is védett. A feltárás és környéke tehát sokféle értékkel rendelkezik. Az ásatásokhoz szükséges anyagiak koordinálása végett a vésztői tanács 1978. október 24-én megbeszélést hívott össze 36 különböző szerv, intézmény, gazdasági egység vezetői számára, a Megyei Tanács illetékes szakosztályának résztvételével. A meghívottak támogató hozzáállása általában jó volt, érezték az ügy jelentőségét és sajátos fontosságát. Kiemelkedett a Tiszántúli Talajjavító és Meliorációs Vállalat (Szarvas), a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat, a Szeghalmi Állami Gazdaság, a Körösmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság áldozatvállalása. Ebben az időben már kialakultak a feltárás utáni helyreállítás és bemutatás részletes tervei is. A nyitott romkert és a pincében elkészülő állandó kiállítás gondolata elfogadást nyert, s kiformálódtak az idegenforgalmi elképzelések. A romterülethez közeli mágori kastélyban a Körösmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lovastúrákat tud szervezni, s elérhető a természetvédelmi területként nyilvántartott bélmegyeri szürkenyáras is. A monostor mel449