Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Lettrich Edit: Mendöl Tibor szerepe és jelentősége a magyar geográfiában

mint Rungaldier, Niemeier, Mayer téves megállapításait alföldi városainkról helyreiga­zítsa (Berufliche Struktur und Stadtbild als Merkmal des städtischen Charakters in Ungarn). A foglalkozási megoszlás szerinti képet azonban tovább kellett finomítania, mert vannak népes városok az Alföldön, melyek, bár jelentős központi szerepkört töltenek be, de ez nem tük­röződik kellően - még a külterülettől leválasztott és csak a belterületre koncentrált - foglal­kozási megoszlásban sem. Pl. 1930-ban Kecskemét 41000 belterületi lakosából mintegy 30000 őstermelő volt, akik a városközpontot övező széles falusi zónában laktak. Magas arányuk elfedte a város központi funkciók szerinti rangsorát. Kecskemét már ez időben is a Duna-Tisza közének legjelentősebb városa volt. A központi funkciókat ellátó intézmények a városok centrumában tömörülnek, ahonnan mindenünnen leggyorsabban elérhetők. Mendöl, bejárva az alföldi városokat, s gondosan feltérképezve a városmagot, a várostestet felépítő különböző funkcionális övezeteket, figyelemre méltó összehasonlítást, s rangsorolást tudott tenni ezen funkcionális morfológiai ismeretek birtokában, amit csupán a foglalkozási megoszlás alapján nem lehetett volna megoldani. A városiasodottság rangsorát a városmag jejlettsége alapján állapította meg. A városok funk­ciók szerinti rangsorát kereste, ehhez az út a funkcionális morfológiai sajátosságok feltárá­sán át vezetett. „Alföldi városaink morfológiája" című tanulmányában tette közzé páratlan eredményeit, melyek valamennyi társtudomány eredményeinél világosabb, s differenciál­tabb képet adtak a 30-as évekbeni alföldi városainkról. Főbb megállapításai a következők: a) A városmag alakja, helye, nagysága, szerkezete szerint két fő csoportra voltak oszthatók az alföldi városok: 1. Fejlett városmaggal rendelkezők, ahol a központ arculata nagyvárosias, és ott sokoldalú, jelentős intézmény csoportosul. Debrecen, Szeged, Szolnok álltak e rangsor élén. Ala­csonyabb fokú a városmag fejlettsége az egykori óriásfalvakból várossá nőtt Kecske­méten, Nyíregyházán, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, de mert sokoldalú intéz­ményhálózattal rendelkeztek, jogosan voltak az első városcsoportba sorolhatók. 2. A magjukban kisvárosias települések alkották a városok második csoportját. Ezek mind­egyike 15000-nél népesebb, de vonzáskörük viszonylag szerény méretű, mint az intéz­ményhálózatukból kitűnik. A városmagból itt csaknem teljesen hiányoztak a nagyvá­rosias formaelemek. Az üzletek többnyire földszintes épületekben találhatók. A szak­boltok aránya jóval csekélyebb, mint az első városcsoportban. Rangsoruk a következő: Cegléd, Nagykőrös, Orosháza, Makó, Szentes, Mezőtúr, Szarvas, Törökszcntmiklós, Csongrád, Jászberény, Gyula, Kiskunfélegyháza, Szeghalom, Hajdúböszörmény és Hajdúnánás. b) Aszerint, hogy a várostesten belül mekkora helyet foglal el a tulajdonképpeni városi funkciókat ellátó városmag, szintén különböznek az alföldi városok egymástól. A fejlettebbek esetében - Debrecen, Szeged, Szolnok - a városmag területe nagy, csaknem a teljes „történelmi vá­rost", az egykori középkori várostestet, már magába olvasztotta. Másutt, pl. Kecskeméten, a városmag nem nőtt ilyen nagyméretű, ez idő tájt - a 30-as években - még az egykori vá­rosárkon belüli területnek is csak szerény részét töltötte ki. c) A városmag Jekvését tekintve is számos egyedi vonások lelhetők az alföldi városokban. Többségükben a városmag a várostest mértani középpontjában fekszik, ahonnan a fő közlc­423

Next

/
Thumbnails
Contents