Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Lettrich Edit: Mendöl Tibor szerepe és jelentősége a magyar geográfiában

kedési utak sugárszerűen ágaznak szét. A városmag az utak mentén esápszerű nyúlványokat bocsát ki, főleg a pályaudvarokat a központtal összekötő útvonalak mentén nyúlik, terjeszkedik. A sokak számára cgyhangúank, sőt egyformának vélt alföldi városok között Mendöl az egyedi vonások egész skáláját mutatta fel; egyben azokat városiasodottságuk foka szerint is rangsorolni tudta. „Néhány szó az alföldi város kérdéséhez" című munkájában - amelyben Erdei Ferenc: Magyar város című könyvéhez fűz kritikai megjegyzéseket, állást foglal amellett, hogy alföldi városaink is központi szerepköröket ellátó intézmények alapján - tehát funkciók révén - váltak várossá, mint minden más város. Nem tekinti tehát specifikus városi képződménynek azokat. Szükségesnek ítéli a város bel- és külterületi bontás alapján történő vizsgálatát, mert a kettő összemosása téves megállapításokhoz vezet. Más a funkciója a tanyavilágnak, s más a város belterületi övezeteinek. Mindezek olyan megállapítások, amelyek megszívlelése, rajtuk való elgondolkodás mai alföldi geográfiai kutatásainak is javára szolgálhat. Az alföldi városokkal kapcsolatos vitákban elfoglalt elvi álláspontját „Die Stadt im Karpatenbeckcn" című tanulmányában összegezve nyerheti az olvasó. Főként a német geográfusok téves nézeteit törekedett helyreigazítani vele, de ma is aktuálisak elvi megállapításai, melyek az elméleti tisztánlátáshoz sokban segítik a mai problémákat kutatókat is. 3. A TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ ÉS A TELEPÜLÉSTUDOMÁNY KAPCSOLATAI A település igen sokféle tudomány kutatási tárgya. A tárgy interdiszciplináris jellegéből következik, hogy számos érintkezési felület van a településekkel foglalkozó tudományok között. Mendöl Tibor fontos feladatot látott el, midőn ezen interdiszciplináris kapcsolatok feltárását végezte. Számos tanulmánya látott ennek nyomán napvilágot, mint pl.: „Néprajz, földrajz", „A városföldrajz népességtudományi vonatkozásai", „Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz" című tanulmányok, valamint az „Altalános településföldrajz"-ban lelhető összegezések. Ezekben a társadalomtudomány jellegű társtudományokkal való kapcsolatokat elemezte. Eredményeiről, megállapításairól a történész levéltáros kollégánk, dr. Szabó Ferenc előadásában kap a hallgatóság értékelő ismertetést. Kevésbé ismertek Mendöl Tibornak a műszaki tudományokkal - urbanisztikával, településtudománnyal - való igen gyümölcsöző együttműködése. Ennek méltatására fordítanám a szót röviden a következőkben. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Osztálya keretében az 50-cs évek elején létrejött Településtudományi Bizottság egy komplex településtudomány kimunkálásán fáradozott. A műszakin túlterjedő művelés igénye számos más településekkel foglalkozó, nem műszaki jellegű tudományágak képviselőinek bevonásával realizálódott. így lett a Bizottság tagja többek között Erdei Ferenc, Harrer Ferenc és Mendöl Tibor is, mint a településekkel foglalkozó társadalomtudományok művelői. Mendöl lelkesen vett részt e bizottság munkájában, annak érdekében, hogy kiformálódjék egy szintetizáló tudomány, amely minden oldalról összegyűjteni, s rendszerezni képes a településekre vonatkozó ismereteket, hogy azt a gyakorlat szolgálatába állítsa. A bizottság Mendöl település- és városforgalmát Jogadta el, mint tudományosan legátfogóbbat, mely mind a műszaki, mind a társadalmi szempontú kutatásoknak egyaránt bázisul szolgálhat. A műszaki jellegű településtudomány önmagában egyre kevésbé tudott a szocialista ter424