Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Lettrich Edit: Mendöl Tibor szerepe és jelentősége a magyar geográfiában

nak növelését. Ahol a gondok a legnyomasztóbbak voltak, mind a termelés, mind a lakosságellátás szférájában - tehát a városokban - kényszerültünk a 6o-as évek közepétől kezdve gyors iramú fejlesztésre. Az országos lakásépítési program is ennek jegyében született. A falvak, a városokban létesülő új központi szerepkörű intézmények révén részesülnek zömmel ebben a fejlődésben. A helyi kommunális ellátás fejlesztése mind városon, mind falun csak lépésben halad. Főleg a közműellátás vontatott fejlődése okoz faltisi lakosságunk lakóhelyi életkörülményei javításában gondokat. A szűkössé vált anyagi források miatt egyre nagyobb körültekintést igényel azok területi szétosztása, az ezek körüli érdekütközések jelentkeznek a mai város-falu ellentétben. 2. AZ ALFÖLDI VÁROSOK SAJÁTOSSÁGAI A 30-as években virágkorát élő magyar néprajz egyre több új ismeretanyagot tárt fel alföldi településeinkről - tanyákról, óriásfalvakról, városokról - egyaránt. Ezek a tudományos érdeklődés reflektorfényébe állították az alföldi városokat, melyek jellegének megítélésében a különböző szaktudományágak képviselőinek nézetei erősen megoszlottak, ami termékeny tudományos viták forrása lett. Melyek voltak a főbb vitatott kérdések? 1. Igazi városok-e az alföldi városok, vagy csak „óriásfalvak"? 2. Valamennyi városi jogállású alföldi város „igaz város"-e? 3. Sajátosan magyar képződmények - „parasztvárosok"-e - az alföldi városok, melyekben az őstermelők - mint városképzők - belterületi lakóhelyei és a külterületi, tanyai munkahelyeik megbonthatatlan szerves egységet alkotnak ? 4. Valamennyi alföldi város, lényegét tekintve, azonos-e, csak népességszámuk nagysága szerint lehet különbséget tenni közöttük ? 5. Falusiasak-e arculatilag teljes egészükben alföldi városaink? Mendöl Tibor - nemcsak mint az Alföld szülötte, hanem mint annak természeti, táji, történeti sajátosságait egyaránt jól ismerő tudósa - A geográfia szemszögéből kialakított állásfoglalás alapján vett részt ezekben a vitákban. Ekkor már jól ismerte a francia földrajzi iskola - Demangcon, Vidal de la Blanche, Brunhes és mások - kitűnő táj monográfiáit, városföldrajzi munkáit. Az életformák - a „genres de vie" - taglalása állt e szociológiai szemléletű francia geográfiai munkák középpontjában, szemben a korabeli német településföldrajzzal, ahol a morfológián, a szemmel érzékelhető jegyeken volt a hangsúly, mint erről Mendöl egy 1935-ben közzétett tanulmányában beszámolt (A város problémája a francia és a német földrajztudományban). Felvértezve a francia földrajzból mentettekkel, Mendöl a funkciók vizsgálatára helyezte kutatásai súlypontját, midőn választ keresett az alföldi városok megítélésében felmerült vitás kérdésekre. A városi funkciók meglétének és mértékének kutatására először az alföldi városok népességének foglalkozási szerkezetéből törekedett következtetni. Már itt rájött, hogy csak a belés külterületi népesség szétválasztása alapján nyerhetünk a valósághoz közelítő képet nagyhatárú, hatalmas tanyavilággal rendelkező alföldi városaink esetében. Erről szerzett tapasztalatait „Városaink valódi nagysága és a helyzeti energiák típusai" c. tanulmányában tette közzé, melyet később német nyelven is publikált, hogy egyes osztrák és német geográfusok, 422