Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Lettrich Edit: Mendöl Tibor szerepe és jelentősége a magyar geográfiában

„Már az ókorban is voltak városok és nékik megfelelő, vidékként hozzájuk kapcsolódó települések" - állapítja meg. Másutt, „A Kárpát-medence földrajzá"-ban a korai magyar feudalizmus korszakából vett példákkal - a különböző nem-agrár tevékenységekre specializált királyi szolgák, pl. pénzverők, kocsigyártók, kovácsok, halászok, vadászok stb. mesterségét íízők falvaira hívja fel figyelmünket, mint az őstermelő falvakétól elütő falusi településre. „A falu, mint települési alapkategória, többféleképpen is osztályozható" - írja Mendöl. 1. A falvak nagyságrend szerinti csoportjai a Weilertől - a néhány házból álló apró falutól az óriásfalvakig terjedő széles skálán helyezkednek cl. 2. A falvak Junkcionális típusait a területükön lévő munkahelyek jellege szerint határozza meg Mendöl, s tesz különbséget ipari, bányász, agrárfalvak, mint különböző gazdasági típusú falvak között. Ez a tipizálás szerintem az agrártársadalmi korszakban a települési táj jellemzésére megfelelő volt. Az iparosodás, urbanizálódás térhódítása kapcsán a munka- és lakóhelyek tömeges szétválása azonban szükségessé tette a falvak lakónépesség szerinti tipizálását is ahhoz, hogy az együvé települt népcsoport - a falu - tájformáló tevékenységéről - az életmód, a magatartásformák szerint - is ismereteket nyerhessünk. 3. A falvak alaki típusairól - tehát a külsőség, a határ használatának módozatairól, a belsőség térbeli rendjének alakulásáról, ezek típusairól igen gazdag ismeretanyagot nyújt Mendöl az „Altalános településföldrajz" olvasóinak. Míg az első két osztályozási forma - a nagyságrend és a funkciók szerinti csoportosítás, tipizálás - eredményeként több újkeletű földrajzi tanulmány is napvilágot látott mai földrajzi szakirodalmunkban, mégis messze vagyunk még c témakörökben kínálkozó kutatási problémák teljes körű feltárásától. A falvak alaki típusaival foglalkozó tanulmányok száma a leggyérebb. Új, úttörő munkára itt - a jelen térbeli rend törvényszerűségeinek feltárására még csak kevesen vállalkoztak, jóllehet a falvak tervszerű fejlesztésének egyre sürgetőbb igényei a geográfusoktól is elvárják, hogy a faluszcrkezct megújításának munkáihoz hozzájáruljanak. Mendöl gazdag falumorfológiai ismeretanyaga biztos bázisként szolgálhat ezekhez a kutatásokhoz. Röviden szólnunk kell még a város-falu ellentét kérdésköréről, melynek Mendöl külön tanulmányt is szentelt. Ebben a város és a falu közötti munkamegosztásra hívja fel a figyelmet. Idézem őt: „...ez olyan területi munkamegosztás, amely a város keletkezésével egyidős. Ennek a területi munkamegosztásnak a terméke, jellegzetes településformája a város, amelynek a területén koncentrálódó intézmények, szolgáltatások - azaz központi szerepkörök - ellátják a város határain kívül élőket is, a város vonzáskörzetébe tartozó településeket is." Az intézményhálózat hierarchikus struktúrájának megfelelően alakult ki a ritkábban igénybe vett, magasabb szintű intézmények, s a gyakrabban használt mindennapiak hierarchikus területi elosztása. „A lakosság életszínvonalának növelése nem képzelhető el fejlett városhálózat nélkül" - figyelmeztet Mendöl. Néhány megjegyzést kell itt fűznünk a város-falu ellentét legújabb keletű interpretálásához, mely napjainkban a sajtó hasábjain látott napvilágot. Ennek nincsen köze a Mendöl által értelmezett város-falu közötti munkamegosztáshoz. Ez az újkeletű város-falu ellentét főként infrastrukturális fejlődésünk nehézségeivel kapcsolódik össze. Mivel hosszú időn át nem fordítottunk gondot sem a termelői, sem a lakossági infrastruktúra fejlesztésére, ez mind égetőbb problémák forrása lett, hovatovább gátolta a termelést és a lakosság élctszínvonalá421