Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Lettrich Edit: Mendöl Tibor szerepe és jelentősége a magyar geográfiában

madik pedig mindaz, ami a városban él, mozog." - A kétdimenziós alaktani vizsgálatokat teljes morfológiává a. harmadik dimenzió - a funkcionális morfológia - teszi, hívja fel erre figyel­münket. Szóba sem kerülhet öncélú morfológizálás, ha Mendöl tanítását megszívleljük, általuk tesszük teljessé a városokról adható földrajzi ismereteket. A területi munkamegosztás fejlettebb fázisában - a modern államszervezet intézményhá­lózatának kiépülésével összekapcsolódva - a városok között sajátos hierarchia alakult ki. Létre­jött a városokat szerves egységbe összefonó pároshálózat, mutat rá Mendöl erre a település­hálózat szerkezeti felépülése szempontjából oly fontos jelenségre. ,,A nagyobb és kisebb városok egymás alá rendelt vonzásterületének, hierarchiájának alakulásában a városok közötti verseny, vonzásterületük terjeszkedése nyilvánul meg. E versenyben a helyi és hely­zeti energiák korszerű, aktuális értékelése dönt." „A Kárpát-medence földrajzá"-ban és a „Die Stadt im Karpatenbccken"-ben, valamint „A helyzeti energiák és egyéb tényezők szerepe városaink valódi nagyságában és jellegében" című tanulmányaiban a magyar város­hálózat sajátosságairól és városaink vonzáskörzeteinek korabeli - azaz a 30-as, 40-es évek­beni - állapotáról adott képet. Ezekben a műveiben is kifejezésre jut az a szemlélet, mely a 30-as évek francia városföldrajzának kitűnő városmonográfiáiban tapasztalható. Ez a fran­cia felfogás szerint a város elsősorban gazdasági és társadalmi képződmény, élő organizmus, mely környezetével igen sokszálú kapcsolatokkal szövődik egybe, s a város ezért csak kör­nyezetével együttesen értelmezhető helyesen. Meg kell állapítanunk, hogy Mendöl ennek a szemléletnek következetes érvényesítésével jóval meghaladta korát, és meglehetősen hosszú időnek kellett eltelnie, hogy mind a magyar földrajzban, mind az urbanisztikában ez a szem­lélet meghonosodjék, természetessé váljék. Korszerű városrendezési terv ma már nem is kép­zelhető el a környezet vizsgálatának bevonása nélkül, sőt a közigazgatás területi rendszerében is mind nagyobb szerepet kapnak ma a város és környéke közötti kapcsolatok. Egyre szapo­rodnak az ún. „városkörnyéki községek", melyek sajátos igazgatási, terülctfelhasználási közösséget alakítanak ki a várossal. b) Mit tart Mendöl a faluról? Bár a városföldrajz kiemelkedő szerephez jutott Mendöl munkásságában, a faluról is gazdag ismeretanyagot hagyott ránk, melynek elvi, elméleti tartalma máig is érvényes, így senki nem kényszerül „terra inkognitának" tartani a magyar településföldrajz ezen tarto­mányát. „A falu egy együvé települt embercsoport, melynek tájformáló szerepét, a tájhoz való viszo­nyát hivatott a településföldrajz vizsgálni" - állapítja meg Mendöl, midőn a néprajz és a földrajz kutatási szemlélete közötti különbségeket feltárja „Néprajz és földrajz" című tanul­mányában. A francia földrajz hatásának véljük, hogy a falufogalom tartalmát tekintve, annak funkcio­nális meghatározottságát hangsúlyozza. Eszerint - idézzük Mendölt - „A habitat rural"-ban, tehát a falusi településben a ,, rural" jelző a hangsúlyos, ami a munkahely funkcionális jellem­zője, míg a település - a habitat - csupán eredménye az őstermelő népesség gazdasági, tár­sadalmi viszonyainak. Ennek a koncepciónak ad hangot, midőn egy könyv bírálata kapcsán tiltakozik a falunak és a parasztságnak az azonosításával. „A falu nem azonosítható az euró­pai rendiségben kialakult parasztsággal, mely bizonytalanul lehatárolható, önmagában is összetett, erősen tagozódó társadalmi réteg." Rámutat arra, hogy a falufogalom tartalma is időtől, helytől meghatározott. A rendiség kezde­teitől eredeztetett, s máig változatlannak vélt ,,örök Jalu" létezésének feltételezése tarthatatlan. 420

Next

/
Thumbnails
Contents