Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Lettrich Edit: Mendöl Tibor szerepe és jelentősége a magyar geográfiában

Mendöl Tibor (jobbról) egy tanulmányi kiránduláson, hallgatói körében (Szombathely, 1942) mányként is élvezetesek Mendölnek (az „Általános telepiilésföldrajz"-ában található) azon fejtegetései, amelyekben sokoldalúan taglalja az antik város, a korai feudalizmus, az érett rendiség, majd a kapitalizmus várostartalma közötti különbségeket. Logikusan következik fejtegetéseiből, hogy a mai területi munkamegosztás talaján, az előző korok városáétól eltérő központi szerepkörök avatják a településeket centrális hellyé, várossá. Ezen szerepkörök feltárása a mai geográfus nemzedék feladata, mely már számos modern városmonográfiában realizálódott ez idáig. Közülük nem egy beépítette földrajzi ismereti anyagába a virágzó helytörténeti, várostörténeti vizsgálatok eredményeit is, amelyek a városok funkcionális fejlődésútját mutatják be. Számos történeti munka foglalkozik behatóan a várostest alakulásával is, felkínálva a lehetőséget a geográfusok számára, hogy a város jelen formakincsét mélyebben értelmezhessék. Ma még szerény azoknak a városföldrajzi munkáknak a száma, amelyek a városok arculatát, alaktanát is a teljesség igényével tárnák fel. A városi táj arculatának értelmező leírása egyik gyenge pontja mai geográfiánknak. Pedig ehhez Mendöl munkáiból gazdag örökség birtokában vagyunk, s éppen napjainkban igényli a gyakorlati élet, a várostervezés, a gyorsan módosuló arculat helyes irányú fejlesztéséhez, a múltbeli örökségből az értékek megtartásához, továbbfejlesztéséhez a földrajztudomány segítségét is. Az arculat vizsgálata szorosan összefügg Mendöl munkáiban a település életével. Hogyan vizsgáljuk az arculatot?, ehhez idézem Mendöl álláspontját: „A város arculatának egyik eleme az alaprajz, az utcahálózat; a másik c hálózatot kitöltő beépítés, az építmények; a har419