Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Lettrich Edit: Mendöl Tibor szerepe és jelentősége a magyar geográfiában

ismeretterjesztő munkáit, csakúgy mint egyetemi előadásait, melyekkel a különböző települési, táji sajátosságokkal ismertette meg hallgatóságát. Egyetlen előadás keretében nem lehet a maga teljességében bemutatni Mendöl Tibor szerepét és jelentőségét a magyar geográfiában. A vázlatos, elnagyolt ismertetés pedig méltatlan lenne hozzá, s növelné a meglévő félremagyarázásokat, a félreértések lehetőségét. Ezért azt a megoldást véltem célszerűnek, ha kiválasztok néhány lényeges tudományos kérdéskört, melyek ma interdiszciplináris viták tárgyát képezik és Mendölnek ezekben a kérdésekben elfoglalt álláspontjával, nézeteivel ismertetem meg a hallgatóságot. Aktualitásának ma egyre növekvő jelentőségét így Mendöl világos, tiszta álláspontja fogja igazolni Egyben remélem, hogy sikerül e részproblémák kapcsán felkelteni az érdeklődést a metidöli életmű egészének megismerése iránt. A továbbiakban a következő három kérdéskör taglalására kerül sor: 1. a város és a falu fogalma; 2. az alföldi városok sajátosságai; 3. a településföldrajz és a településtudomány kapcsolatai. 1. A VÁROS ÉS A FALU FOGALMA a) A város fogalma Napjainkban, midőn szemünk előtt látványosan zajlik a települések arculati, funkcionális átalakulása, az elméleti tisztánlátás nélkülözhetetlen e változások helyes megítéléséhez. Mit tekintsünk ma városnak, mit falunak? - hogyan válaszol műveiben Mendöl e kérdésre? ,,A településeket többféle szempontok szerint lehet osztályozni - idézem Mcndölt -, ha az osztályozás kizárólag alaki, azaz szemmel látható jegyek, tehát morfológiai jegyek alapján történik: magános és csoportos településeket különböztethetünk meg. De ezen az alapon nem lehet különbséget tenni város és falu között" ... ,,a város lényegét funkcionális természetűnek, a várost magát a területi munkamegosztás jellegzetes településformájának tartjuk" - írja Mendöl. Megállapításának időszerűségét mutatja, hogy 111a még kevésbé van mód, pusztán külső jegyek alapján különbséget tenni város és falu között. Vessük össze példaként egy fejlett infrastruktúrájú ipari lakótelep - mint Almásfüzitő - arculatát az infrastrukturálisan gyérebben fejlett kisvárosaink bármelyikével, s nyomban kiderül, hogy az arculati jegyek félrevezetők a város mibenlétének megítélésében. De idézhetnénk más példát is, mint a mai Bábolnát, a maga többszintes telepszerű beépítésével, környéke átlagát is meghaladó infrastrukturális fejlettségével - szembeállítva Tatával, ahol a várostest nem is csekély hányadát földszintes családiházas beépítésű lakóövezetek képezik, melyek arculatilag, infrastrukturálisan miben sem különböznek a környző jól fejlődő ingázó falvakétól. ,,A város fogalmát a központi szerepkörű csoportos településsel azonosítjuk" - idézem Mcndölt, aki nyomatékosan felhívja a figyelmet egy manapság gyakran mellőzött tényre, hogy: ,,központinak abszolút értelemben nem, csupán más tevékenységekhez viszonyítva nevezhetünk valamely szerepkört". Miért kulcsfontosságú ez a megállapítása? Mert arra tanít, hogy a város lényegét meghatározó szerepkörök helytől és időtől függenek. Nincs abszolút értelemben vett város. Az „örök város", a tértől és időtől elvont város létének feltételezése tudománytalan. Érdemes megszívlelni Mendölnek ezt a megállapítását, melyről manapság a város- falu kérdésben zajló vitákban többnyire megfeledkeznek. Nemcsak tanulságosak, hanem olvas418