Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Dövényi Zoltán: Mendöl Tibor gyermek- és ifjúkora

Az egyetemen és az Eötvös Kollégiumban szerzett ismereteit ki tudta egészíteni külföldi tanulmányutak tapasztalataival. 1924 nyarán részt vett azon a tanulmányúton, amit Teleki Pál vezetésével geográfus hallgatók tettek a Baltikumban és Finnországban. A közel ötvennapos úton hat országot kerestek fel, s eljutottak egészen a Jeges-tengerig. A több mint kilencezer km-es úton rengeteg élmény és tapasztalat halmozódott fel. Későbbi pályafutására is hatást gyakorolt, hogy az 1925-26-os tanévet ösztöndíjasként - mint a Collegium Hungaricum tagja - a bécsi egyetemen töltötte. Amíg a budapesti egyetemen Cholnoky előadásai révén főleg a természeti földrajzzal ismerkedett meg, a bécsi egyetemen módja lett gazdaságföldrajzi ismeretei bővítésére. Főleg E. Oberhummer előadásait hallgatta (általános politikai földrajz, általános gazdasági földrajz), az ő intézetében dolgozott, de felvett másoknál is órákat. Speciális gazdasági földrajzot, település- és közlekedésföldrajzot is hallgatott, de részt vett a neves történész, H. Srbik óráin is. Tanulmányai eredményességét mutatja, hogy 1926 tavaszán „nagyon jó" minősítéssel tett vizsgát általános gazdasági földrajzból. Bécsi tartózkodása idején, 1925 decemberében igen figyelemre méltó tanulmányt írt, ami tudomásom szerint még sehol sem jelent meg nyomtatásban. A munka kissé hosszú címe: „Az Alföld településgeográfiájának alapvonalai. A települések élete és formái a nyerstájjal való kapcsolatukban. Problémák és feladatok". Az első rész lényegében a természeti viszonyokat tárgyalja, a második pedig a kultúrtáj kialakulásának folyamatát követi nyomon. A huszonegyedik évében járó szerző nemcsak a témában addig született eredményeket ismerte, hanem a problémák és feladatok terén is igen járatos volt. Részletesen foglalkozott az Alföld jellemző településalaprajzaival, a tanyarendszer kialakulásával és fejlődésével, a településfejlődés sajátosságaival, a közlekedés problémáival, stb. Számos olyan kérdéssel foglalkozott, ami az Alföld népesség- és településföldrajzi kutatásának ma is tárgya. A tanulmány utolsó oldalán Szarvas földrajzát foglalta össze. Ez arra utal, hogy a témával már egészen korán elkezdett foglalkozni. A tanulmány szakmai értékei nem kétségesek, ezért érdemes lemre megkeresni a módját, hogy ez a fiatalkori Mendöl-munka nyomtatásban is megjelenhessen, s így bekerüljön a hazai földrajzi szakirodalomba is. Miután Bécsből visszatért Budapestre, ismét elmélyült Szarvas földrajzi vizsgálatában. Ezt a munkáját egy tragikus esemény szakította meg: 1926 őszén apja meghalt. 1927 májusában történelemből és földrajzból is kitűnő eredménnyel tette le a tanári szakvizsgát, s ez év őszén díjas gyakornok lett a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézetében. 1928-ban Budapesten doktorált azzal a munkájával, ami egy csapásra felhívta a figyelmet a fiatal geográfusra: Szarvas földrajzával. Mendöl Tibor doktori értekezésként nyújtotta be ezt a munkáját, színvonalában azonban nem mérhető a szokványos disszertációkhoz. Megírásához imponáló mennyiségű adatot gyűjtött össze. Egyformán otthonosan mozgott a földtan, természeti földrajz, hidrológia, klimatológia, köztörténet, gazdaságtörténet, statisztika, gazdasági földrajz, településtörténet területén. Erős természeti földrajzi megalapozás jellemző a munkára, de későbbi településföldrajzi eszméinek bizonyos elemei is feltűnnek már. Elegáns stílus, logikus szerkezet, világos okfejtés jellemzi „Szarvas földrajzá"-t. A kezdő kutatóknál nem ritkán megfigyelhető, olvasópróbáló, csikorgó bükkfanyelvnek nála nyoma sincs. A „Szarvas földrajza" 1928-ban jelent meg. Mendöl Tibor ekkor huszonhárom éves. Életkorban, szakmában egyaránt nagykorú.