Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos Levente: A nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele Békés megyében (1944-1948)
Az új titkárral inkább együtt tudott működni az MKP megyei vezetősége, az ellentétek mind jobban elsimultak a két munkáspárt helyi szervezetei között, a szorosabb együttműködés általánossá vált. Az FKP gazdagparaszti megyei vezetősége nem omlott össze az összeesküvés leleplezése után, de egyre inkább védekezésbe szorult, nőtt passzivitása. 1947 tavaszán nem történt baloldali fordulat a párt irányításában, de a kisgazdapárt baloldali elemei kezdtek ismét előtérbe nyomulni. A helyzet alakulása kedvezett az NPP-nek, amely magába szívta a bomladozó FKP egyes elemeit, s érezhetően megerősödött 1946-os helyzetéhez képest. Az 1947 augusztusi nemzetgyűlési választásokból az MKP (28,3%) és az NPP (16,4%) megerősödve került ki, az SZDP visszaesett (15,6%), az FKP pedig elvesztette szavazóinak majdnem a felét, de így is jelentős - az országos átlagot meghaladó - szavazati aránya (21,1%) visszatükrözte, hogy a középparasztság nagy része, a jómódú parasztság kitartott mellette. Békés megye népének politikai érettségére jellemző, hogy a jobboldali ellenzéki pártokra itt szavaztak a legkisebb arányban az országban. 3 0 A „ki kit győz le" kérdése 1947 végére eldőlt Magyarországon. A szocialista forradalom győzelmének teljessé tételéért azonban tovább kellett folytatni a harcot. A politikai szférában is még sok hadállása maradt a szocialista fejlődést ellenző erőknek. Ezek kiseprűzése a politikai hatalom helyi sáncaiból további politikai küzdelmek feladata volt. Békés megyében az 1947-es csatározások után az MKP megyei vezetősége azt a taktikát választotta, hogy befolyását először az SZDP jobboldali elemeinek eltávolítására használja fel. Ez a folyamat döntően 1948 februárjában zajlott le és májusra teljesen befejeződött. Márciusban a kommunista párt az NPP megtisztítására fektette a súlyt, s a megyei szintű személyi változások után nem bizonyult nehéznek a parasztpárt helyi jobboldali elemeinek háttérbe szorítása. Áprilisban az FKP megyei vezetőségével vívott politikai harc állott előtérben. Az FKP élére 1948 januárjában új vezetőség került, amely a régi, tapasztalt, a módosparaszti érdekeket szívósan védő vezetőséghez képest teljesen tehetetlen volt. Aktív ellenállást nem fejtett ki a politikai események ellen, de nem is támogatta a szocialista fejlődést. A kisgazdapártnak ez a szavakban igenlő, tettekben passzív magatartása azzal a következménnyel járt, hogy éles politikai összeütközésekre tulajdonképpen nem került sor, mégis elhúzódott 1948 második felére is a párt helyi vezetői egy részének kicserélése. A helyi tisztogató munkában fontos szerepet kaptak a nemzeti bizottságok, önmaguk felülvizsgálata után. Miután márciusban már általában baloldali szociáldemokraták kerültek e szervekbe, velük és a szakszervezeti küldöttekkel összefogva a kommunisták mindenütt többségbe kerültek az NB-ben és módjukban állt bizalmatlansági indítvány elfogadása után új tagok beküldésére felkérni az FKP-t vagy az NPP-t. A nemzeti bizottságok megtisztítása 1948 február végétől május végéig tartott. Ezzel párhuzamosan, illetve ez után került sor az önkormányzati testületek összetételének revíziójára. A nemzeti bizottságok tevékenységének felélénkítésérc határozott törekvés mutatkozott 1948 tavaszán az MKP részéről. Papp Sándor kommunista főispán fel kívánta használni őket annak a feladatnak a végrehajtására, amelyet még 1947 végén így fogalmazott meg: „Ki kell szorítani a reakciót az önkormányzatból." 3 1 Emellett gazdasági feladatokat is szánt nekik az MKP, pl. a hároméves terv végrehajtásának elősegítését, munkaversenyek kezdeményezését, a szövetkezeti mozgalom támogatását. A nemzeti bizottságok összefogására, irányítására 1948. március 17-én újjászervezték a vármegyei nemzeti bizottságot a Függetlenségi Front négy pártjának és a szakszervezeteknek 2-2 küldöttéből. A 10 tagú, nagyon energikusan működő NB elnöke Keleti Ferenc, 38
