Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos Levente: A nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele Békés megyében (1944-1948)
az MKP megyei titkára lett. A komoly hatalmat kezébe ragadó megyei nemzeti bizottság Békés megye politikai életének egyik legfőbb irányítójává vált. Többszöri utasítására az összes helyi NB felülvizsgálta önmagát és elég sok tag kicseréltetése mellett döntött. „Koalícióképes", demokratikus, igaz, nem kommunista meggyőződésű, régi NB-tagok is kerültek - méltánytalanul - a kimaradók közé. Ugyancsak a megyei nemzeti bizottság direkciója alapján 3 2 a nemzeti bizottságok felülvizsgálták Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagjait. Május 31-én már új összetételű törvényhatósági bizottság ült össze, de pártok szerinti összetétele nem ismeretes. 3 3 A képviselőtestületek összetételének felülvizsgálata is megkezdődött 1948 márciusában és ez a folyamat csak 1948 őszén fejeződött be. Többnyire csupán a beküldött tagok egy részét cserélték ki, de a kialakult számarányokon nem változtattak. 3 4 (Az egyesült munkáspárt örökölte az MKP és az SZDP tagsági helyeit is a nemzeti bizottságokban és az önkormányzati testületekben, azaz az MDP kétszerannyi delegáltat küldött be a paritásos bizottságokba és testületekbe is, mint partnerei.) Volt eset a képviselőtestületi számarányok megváltoztatására is, az 1947-cs választások eredményeinek megfelelően. A Gyulai Nemzeti Bizottság például 1948. szeptember 28-án így állapította meg az addig paritásos képviselőtestület összetételét: MDP 36, FKP 10, NPP 8, szakszervezetek 11. Egyébként éppen a Gyulai NB volt az, ahonnan a legkésőbb, 1948. szeptember 29-én váltak ki a Polgári Demokrata Párt küldöttei. A PDP-t, melynek tagsági helye elég sok vitát váltott ki a megyében 1945 és 1947 között, 1948-ban minden helységben különösebb vita nélkül hagyták ki a nemzeti bizottságokból és a képviselőtestületekből. A nemzeti bizottságok összetételében egyéb változások is történtek 1948-ban. A megyei NB május 22-én határozatot hozott, 3 5 hogy a nemzeti bizottságok biztosítsanak helyet a nők tömegszervezetének, az MNDSZ-nek és az ifjúsági szervezetnek, az EPOSZ-nak, illetve MINSZ-nek. A nemzeti bizottságok jelentős részében azután valóban helyet kapott mindkét szervezet egy-két taggal. 3 6 Nem véletlen, hogy a megyei NB csak a nemzeti bizottságok összetételénél szállt síkra a társadalmi szervezetek képviseltetéséért, a képviselőtestületek esetében nem. A társadalmi szervezetek bevonása ugyanis beilleszkedett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, s annak helyi szervei, a nemzeti bizottságok átalakításának tervébe. Már 1948 januárjában, az MKP III. Békés megyei konferenciáján kimondta Kovács István központi kiküldött: „Feladataink közé tartozik, új alapokra fektetni a függetlenségi frontot." Minthogy sikerült vereséget mérni a többi párt reakciós elemeire - folytatta „lehetővé válik, őszintén, benső együttműködést teremteni a pártok között. Azon kell dolgozni, hogy ledöntsük a válaszfalakat, amelyek az egyes pártok tömegei között vannak". 3 7 Ez még nem a többi párt felszámolásának a programja, de ez a megfogalmazás is mutatja, hogy a program továbbfejlesztése ebben az irányban is történhet. Keleti Ferenc megyei titkár 1948. március 23-i javaslata egy lépéssel tovább ment, a pártok keretein túlmutató új frontra utalt, amikor „a népfront mozgalom legszélesebb nemzeti alapokra helyezett megteremtéséről" beszélt. 3 8 Az MDP programnyilatkozata azután világossá tette, hogy a politikai pártokból és a szakszervezetekből álló 1944-es Függetlenségi Frontot egy, a koalíciós összetételen túlhaladó, ennél szélesebb és szorosabban együttműködő, a pártok versengését kiküszöbölő politikai tömegszervezet fogja felváltani a kommunista párt elgondolása szerint: „A Függetlenségi Frontban ezért nemcsak a demokratikus politikai pártoknak, hanem a magyar nép nagy tár39
