Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - MŰVELŐDÉS - Hajnal Lajos: Békés megye középiskolái a felvételi vizsgák eredményeinek tükrében

szerzel d T 7 8 9 vitt 4. ábra: A felvételi vizsgán szerzett pontok várható átlaga a középiskolából vitt pontok átlagának függvényében az 1974-1978-as átlagpontszámok alapján: Békéscsabai Rózsa (a), Orosházi Táncsics (b), Szarvasi Vajda (c), Gyulai Erkel (d), „optimális" arány (e) nagyobb arányával van összefüggésben. A békéscsabai iskolából továbbtanulásra jelentkezők között alacsony a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. A másik három iskola 50-ó0%-0s arányával szemben csupán 40% körüli. A fizikai származásúak reálisabb pályaválasztását bizonyítja a fizikai származásúak jelentkezési arányának és a fölvételi arányszámnak az összefüggése (r= 0,63). A nem fizikai származásúak pályaválasztásának irrealitása főleg abban jelentkezik, hogy sokan mindenáron egyetemre készülnek. A gondolatmenet elején szereplő szokatlan összefüggést a pályairányulás túlzott egyetemközpontúsága magyarázza, az egyetemre jelentkezők arányának és a felvételin szerzett pontok átlagának ellentétes irányú, erős összefüggésével (r= -0,9). A négy iskoláról valamelyest körvonalazott kép természetesen tovább lenne mélyíthető, ha a felsőoktatási intézmények típusai, valamint a felvételi tárgyak szerint még jobban bontott adatokat használnánk. Az azonban így is kiderült, hogy a problémák nem az iskolai osztályzatok irrealitásában, hanem a pályairányítás megvalósításában (megvalósíthatóságában) jelentkeznek. A megyeszékhely három szakközépiskolája, valamint a békési, gyomai, szeghalmi, sarkadi és a battonyai vegyesprofilú középiskolák tartoznak ebbe a kategóriába (2. táblázat). Az előző csoport intézményeivel szemben - az iskolai tanulólétszámból adódó - előnyük (a Sebes György Szakközépiskola kivételével) az „optimális üzemnagyság", amely az iskolai munka irányítása, a nevelés hatékonysága vonatkozásában számottevő lehet. A 60-as évek óta a középiskolák profilját kisebb-nagyobb mértékben módosító központi határozatok viszonylag nagy száma az iskolák ezen csoportját változtatta leginkább. Iskolán belül a gimnáziumok meghatározó jellege megszűnt, az érettségizetteknek ma legfeljebb 20%-a folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. Az öt vegyesprofilú iskola eredményeiben nagyobb az eltérés, mint a korábbi csoport tagjai között, s míg korábban többnyire csak kiváló és jó eredményről beszélhettünk, addig itt a jó (kevésbé jó) jelző használata reális. A különbségek viszont az iskolából vitt pontszámokban alig érződnek, Rusznyák P. 2. Közepes nagyságú iskolák 378