Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - MŰVELŐDÉS - Hajnal Lajos: Békés megye középiskolái a felvételi vizsgák eredményeinek tükrében

szavaival: „... a tényleges különbségeket valósággal elmossák az osztályozás során. A tanárok szinte be vannak állítódva arra, hogy „kihasználják" az ötjegyű skálát...". A felvételi eredményei így egyikmásik iskolában gyakran a 30%-ot meghaladóan elmaradnak a vitt pontszámtól. A gyengébb eredmények okai között lényeges a középiskolai beiskolázási helyzet, de minden bizonnyal egyéb tényezők is érvényesülnek. A szakközépiskolák továbbtanulási eredményei sajnos szinte megszokottan rosszabbak, mint a gimnáziumoké, pedig a szakközépiskolai rendtartás, illetve az 1973/25 sz. törvényerejű rendelet értelmében az iskola: „előkészíti őket - elsősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő - felsőfokú továbbtanulásra ...". Mi gátolhatja az intézményeket az előírtak megfelelő teljesítésében? Egyrészt a kevesebb továbbtanuló miatt a továbbtanulás gyakran nem szerepel elég súllyal az iskolai munkában, másrészt a rosszabb beiskolázási lehetőségekből következő alacsonyabb tanulmányi eredmények felerősíthetik a relatív osztályozást, létrehozhatják a liberalizmust, aminek következményéről már volt szó. A probléma - a kisebb továbbtanulási esély - abban is jelentkezik, hogy sokan nem az iskola jellegének megfelelően kívánnak továbbtanulni, így nyilvánvalóan hátrányba kerülnek a gimnáziumot végzettekkel szemben. Túl sokan választják az egyetemet is - olyan arányban, mint a nagy iskolák esetében -, aminek következménye a fölvételin 5 pontot sem szerzők gyakran 40%-ot is meghaladó aránya. A szakközépiskola a múlt és a jelen, az oktatási reform egyik legproblematikusabb iskolája. A végzett tanulók minden irányú továbbtanulási jogának fenntartása mellett egyértelműbbé kell tenni, hogy a szakközépiskola elsődlegesen a szakirányú felsőoktatásban való továbbtanulásra készítsen fel (Földi J. 1076). Az új tanterv már ebben a szellemben készült. 3. Kis iskolák A megye továbbtanulóinak közel ötöde kerül ki ezekből az iskolákból, ami - az érettségizők arányához képest - elég jelentős. A hat gimnázium többsége speciális szerepű, vagy speciális helyzetű. Ilyen például a két nemzetiségi iskola, mindkettő szép eredményekkel dicsekedhet (2. táblázat): a Szlovák Gimnázium felvételi aránya a legjobbak között van, a Román Gimnázium továbbtanulási aránya pedig a legmagasabb a megyében. (Természetesen a statisztikai mutatók labilitása jóval nagyobb, mint a korábbi kategóriák esetében.) Az Eleki és a Vésztői Szabó Pál Gimnázium a megszűnés stádiumában van, s amint az a fölvételi mutatóikból kiderül, nem az iskolai oktató-nevelő munka elégtelensége miatt. Mindkét iskola tanulói az egyetemi felvételiken is jól megállták a helyüket. A két szakközépiskola vonatkozásában nagyjából ugyanaz állapítható meg, mint a többi szakközépiskola esetében: túlzott továbbtanulási szándék, mérsékeltebb eredmények. Összegzés 1978-ban a hazánkban érettségiző tanulók 3,88%-a Békés megyében tett eleget a vizsgakövetelményeknek; a felvételizőknek 3,57, a felvetteknek 4,11%-a megyénkből került ki. Békés megye továbbtanulási eredményei összességében jók, az országos átlagot meghaladók. A megyei gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás, nevelés mind egységesebbé válik. (Az első két kategória 12 intézménye felvételi arányszámának relatív szórása a hetvenes évek elején még 0,25 fölött volt, az utóbbi években 0,20 alatt van; a felvételin szerzett pontok esetében hasonló a helyzet.) A kritikailag érintett problémák nem megyei sajátosságok, viszont a dicséretes eredmények talán éppen azért születhettek, mert a problémák megoldásában Békés megyében - a tantestületek, igazgatók, az irányítás részéről - az átlagosnál nagyobb erőfeszítés tapasztalható. A legkevésbé megvalósuló, a leginkább kifogásolt: a pályairányítás. A javulás csak az iskola és a család szorosabb, rendszeresebb, őszintébb kapcsolatában kereshető. Hazánk középiskolai oktatásának - a megyei példák alapján is érzékelhető - ellentmondásai, hiányosságai miatt került sor a hetvenes évek végén az új tantervek bevezetésére, majd - szükségszerűen - az érettségi- és a felvételi rendszer korszerűsítése következik. 379