Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - MŰVELŐDÉS - Hajnal Lajos: Békés megye középiskolái a felvételi vizsgák eredményeinek tükrében

3 ábra: A felvételi vizsgán - a középiskolai eredményhez képest - javítók aránya (i): a felvételi vizsgán szerzett pontok átlaga a vitt pontok átlagának százalékában (2): Orosházi Táncsics (a), Szarvasi Vajda (b), Békéscsabai Rózsa (c), Gyulai Erkel (d) A két pontszám viszonyának problémáival korábbi tanulmányok is foglalkoztak. Rusznyák P. (1971) szerint az tekinthető reális osztályozásnak, ha a szóban forgó arány kb. 75 és 90% között van. Ez alatt már liberális, de e fölött - szerinte - indokolatlanul és károsan szigorú az osztályozás. Könyves Tóth K. (1974) az ország összes középiskolája több évi eredményeit vizsgálta, és azt tapasztalta, hogy a vitt pontszámnál átlagosan 20%-kal kevesebb a szerzett pontszám. Visszatérve a négy Békés megyei középiskola átlagpontszámaihoz, közelebbről is vizsgáljuk meg a vitt és a szerzett pontszámok összefüggését a legutóbbi öt év adatai alapján (4. ábra). (Azért öt év, mert az érettségi eredménye 1974 óta nem számít bele a vitt pontszámba.) Az ábra (regressziós) egyeneseinek segítségével a vitt átlagpontszámok ismeretében meghatározható a szerzett pontszámok átlagának várható értéke. Feltüntettük a Rusznyák P. szerinti - optimális arányt jelző - sávot is, amelynek a szarvasi és a gyulai iskola tesz eleget. Roppant meglepő a békéscsabai középiskola esete: minél nagyobb a vitt pontszámok átlaga, annál kisebb a szerzett pontszámok átlaga. Az iskola eredménye egyedien sajátos voltának oka valahol az iskola egyedien sajátos helyzetében kereshető: a megyeszékhelyben. Tudományos publikációk által igazoltan ismeretes, hogy az iskolák környezetének, a tanulók lakóhelyének - mint településnek - városiasodottsági foka az iskolai nevelő-oktató munka feltételeiben is tükröződik. Az urbanizáció által teremtett számtalan nyilvánvaló előny mellett - éppen azok következtében - a nagyobb városok középiskoláira kedvezőtlen, hogy maga az iskola - mint nevelési tényező - viszonylag kisebb szerephez jut. Helyesebben: az iskola feladata változik, az új szerepnek azonban érthetően csak lassan képes eleget tenni. Az említettek értelmében a nagyobb városok középiskoláiban a tanulók pályaorientálása sokkal nehezebben megy, vagyis általában irreálisabb a pályaválasztás. Mindez a nem fizikai származású tanulók 377