Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - MŰVELŐDÉS - Hajnal Lajos: Békés megye középiskolái a felvételi vizsgák eredményeinek tükrében

2. TÁBLÁZAT: A KÖZÉPISKOLÁK FELVÉTELI MUTATÓI AZ 1974-1978-AS ÉVEK ÁTLAGÁBAN (%-BAN) A KATEGÓRIÁKON BELÜLI SORREND A FELVETTEK ARÁNYA ALAPJÁN ÉRTENDŐ M M B a r. SP » • n ^ c 0 M aj íí > ÍJ > Békés megye középiskolái Felvételizők aránya Felvettek aránya Továbbtanuló aránya '> z ~ « a n > ^ !ö> 0 M-l < Egyetemre jel zők aránya Egyetemre fel aránya 1 a 4J 60 ü N < lin 50% alal teljesítők Táncsis Mihály G-SZ* OROSHÁZA 57 61 35 12 33 57 10 Vajda Péter G-SZ. SZARVAS 56 54 30 20 35 58 15 Erkel Ferenc G-SZ. GYULA 49 52 25 27 39 47 25 Rózsa Ferenc G-SZ. BÉKÉSCSABA 52 50 26 20 40 48 16 Szegedi Kis István G-SZ. BÉKÉS 45 52 24 26 35 52 19 Kiss Lajos G-SZ. GYOMA 39 52 20 20 27 54 21 Péter András G-SZ. SZEGHALOM 36 46 17 26 36 37 27 Ady Endre G-SZ. SARKAD 40 45 19 33 26 42 36 Mikes Kelemen G-SZ. BATTONYA 32 39 12 41 33 39 43 Sebes György SZ. BÉKÉSCSABA 20 50 10 21 38 45 29 Vásárhelyi Pál SZ. BÉKÉSCSABA 28 47 13 35 44 39 18 Kemény Gábor SZ. BÉKÉSCSABA 31 43 13 24 39 37 21 Szlovák Nyelvű G. BÉKÉSCSABA 54 63 34 22 37 47 42 Nicolai Balcescu Román G. GYULA 64 58 37 3° 26 48 22 Hunyadi János G. MEZŐKOVÁCSHÁZA 29 54 16 23 37 50 27 Petőfi Sándor G. MEZŐBERÉNY 56 51 29 17 40 46 15 Gimnázium ELEK 52 51 27 35 32 45 36 Szabó Pál G. VÉSZTŐ 36 49 18 34 31 56 22 Kertészeti SZ. GYULA 29 37 11 40 17 40 40 Kossuth Lajos SZ. OROSHÁZA 41 32 15 36 39 36 32 * G.= Gimnázium, SZ.= Szakközépiskola Az iskolák oktató (és egyben nevelő) munkájába enged bepillantást a felvételi vizsgán - a középiskolai eredményhez képest - javítók aránya alakulásának vizsgálata (3. ábra, 1). Bár a továbbtanulás iránya, a felsőoktatási intézmények típusa a javítók arányát is befolyásolja, de a többi arányszámnál kisebb mértékben, ezért a középiskolai osztályzatok realitása (szigorúsága) egyik mutatójaként is tekinthetők. Ennek bizonyítéka a 2. táblázat adataival fennálló összhang is. A középiskolák követelményszintjének a realitását - az összes felvételiző eredményeinek alapján - a legjobban az iskolából vitt és a felvételin szerzett pontok aránya tükrözi. Mind a négy iskola estében a felvételin szerzett pontok átlaga egyre jobban megközelíti a középiskolából vittekét: a tanulók tudásszintjének (valamint pályaválasztásának) értékelése egyre reálisabb (3. ábra, 2). Az ábrán a legszembetűnőbb, hogy az orosházi iskola tanulói a vizsgálat legutóbbi három évében a felvételiken átlagban több pontot szereztek, mint amennyit a középiskolából vittek. Ez az eset - a hasonló nagyságrendű és a továbbtanulásra a tanulókat ugyancsak nagy arányban előkészítő középiskolák között - országosan (!) is egyedülálló. 376