Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos Levente: A nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele Békés megyében (1944-1948)

és figyelembe vesszük a nemzeti bizottsági és képviselőtestületi ülések lefolyását, vitáit is, akkor változásokat konstatálhatunk a pártok kapcsolataiban. 1945 első felében a jegyzőkönyvek még csak elszórtan tartalmaznak adatokat a pártok közötti ellentétekről. A helységek többségében jól funkcionált a koalíció, többnyire a kisgazdapárttal is megvalósult az együttműködés, a két munkáspárt viszonya pedig csak néhány helyen alakult kedvezőtlenül. Az 1945-ös választási hadjárat már repedéseket okozott az együttműködés falán, de nem döntötte le. Nyílt törés a felszínen az FKP-val kialakított kapcsolatokban csak egyes helyeken mutatkozott. Magán a kisgazdapárton belül kiéleződött aj obb- és a balszárny harca. Gyulán például ez a harc a jobbszárny győzelmével végződött, a balszárny sok tagja kivált a pártból és a Nemzeti Parasztpárthoz csatlakozott. Más helyeken is jobboldali előrenyomulás volt megfigyelhető a kisgazdapárt vezetőségén belül. Ez fokozta a koalíció baloldalával való viszony elhidegülését a vezetőségek szintjén. A Szociáldemokrata Párt, amely nagy reményekkel indult a választásokon, csalódása után jobban érzékelte egymásrautaltságát az MKP-val, s egy-két hónapos időszakra szorosabb lett a két munkáspárt kapcsolata. Rövidesen azonban egyre inkább lazult, és a B-listázás után

2

8 - mely érzékenyen érintette az SZDP-t - a helységek egy részében nem lehetett munkásegységről beszélni. A két párt megyei vezetősége között elmérgesedett a viszony, s ez visszatükröződött a helyi szervezetek egy részének kapcsolataiban.

2

9 Hosszabb-rövidebb időre kedvezőtlenül alakult a két munkáspárt viszonya Békéscsabán, Gyulán, Kondoroson, Endrődön, Dobozon, Újkígyóson és különösen az orosházi járásban: Orosházán, Pusztaföldváron, Csorváson, Gádoroson. Ennek fő oka az SZDP jobbracsúszása, az a tény, hogy gyenge volt a párt balszárnya a megyében. De az is igaz, hogy az MKP-val szembeni sérelmi politikája nem volt mindig alaptalan (pl. a súlyos orosházi incidens 1946 januárjában). Az SZDP egyes jobboldali elemei az FKP-val kerestek összeköttetést, és a nemzeti bizottsági ülések azt mutatják, találtak is. Amire 1945-ben nem nagyon volt eset, az 1946-1947-ben nem számított ritkaságnak: az MKP-t leszavazták az NB-ben. Néhány helyen (Pusztaföldvár, Gádoros, Endrőd) úgy alakultak a frontok, hogy az MKP és a szakszervezetek magukra maradtak, az NPP is ellenük szavazott. A Nemzeti Parasztpárt egyébként általában kitartott a kommunista párt oldalán, de néhol jobbfelé is kacsintgatott. Kis mértékű felhígulás következett be soraiban, a kisgazdapártból leszakadó kisbirtokos parasztok az NPP-hez közeledtek. Előfordult, hogy a párt az FKP-val együtt lépett fel a nemzeti bizottságban (pl. Körösladányban). A két alapvető pólus mindvégig az MKP és az FKP volt, köréjük csoportosult a többi politikai erő. Hangsúlyozni kell, hogy a fentiek dacára az SZDP a helységek többségében az MKP-val együtt szavazott. A szakszervezetek mindig az MKP oldalán állottak, így többnyire baloldali szellemű határozatok születtek az NB üléseken. Az FKP egyetlen hűséges szövetségese a kevés helyen működő Polgári Demokrata Párt volt. Ezek a pártviszonyok azonban azt eredményezték, hogy az MKP-t, SZDP-t és NPP-t tömörítő Baloldali Blokk működése eléggé akadozott Békés megyében, a Blokk szervezeti kiépítése kevés helyen sikerült, s ott is felbomlott, mert az SZDP központi utasításra hivatkozva kivonult belőle. 1947 első felében, jelentős részben az országos események hatására, nem utolsó sorban a köztársaság elleni összeesküvés leleplezésének politikai hatásaként lassanként változások érlelődtek a megye politikai erőviszonyaiban. Sikerült elérni, hogy az SZDP megyei titkárának, a peyerista Fehér Ferencnek a székhelyét 1947 tavaszán más megyébe tegyék át. 37