Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos Levente: A nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele Békés megyében (1944-1948)
ideig a szakszervezetek az öt párt megléte miatt. A vitát a 14-es rendeletet kiegészítő, 1945 áprilisában elfogadott 1030/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtása zárta le. Ez a rendelet a pártok egyenrangú partnereként kezelte a szakszervezeteket. A képviselőtestületek összetétele alapján végeredményben az a következtetés vonható le, hogy Békés megyében - az ország sok más megyéjétől eltérően - e szervek nagyon kedvező harci terepet jelentettek a baloldali erők törekvéseinek érvényesítésére. A megyében feltétlenül alkalmasak lettek volna a népi demokratikus forradalmat szolgáló nagyobb feladatok végrehajtására is. Mégsem hatolt beléjük, a nemzeti bizottságok szerepének halványulásakor sem, a pezsgő népi kezdeményezőkészség, öntevékenység, nem váltak a közügyek intézésének széles fórumaivá. Ennek fő oka abban rejlik, hogy hatáskörük valójában szűk volt. A 14-cs rendelet ugyan némileg bővítette jogkörüket (pl. a közigazgatási tisztviselők választásánál), de az 1030-as rendelet nem haladt tovább ezen az úton. így aztán míg összetételük alapvetően megváltozott, hatáskörük a régi maradt, az 1886: XXI. és XXII. te., valamint az 1929: XXX. tc. határozta meg. A jogtörténeti kutatások feltárták, hogy az 1929-es törvény és a Horthy-rendszer több más jogszabálya a centralizmus fokozásának jegyében annyira megnyirbálta az önkormányzati testületek jogait, hogy jóformán nem is illette meg őket az önkormányzati elnevezés. A nemzeti bizottságok és a képviselőtestületek számszerű összetétele nem fejezte ki pontosan a pártok erejét a megyében. A különbségek lényegesen nagyobbak voltak, mint amit ezek a számsorok mutatnak. A valóságos politikai erőviszonyokat hűségesebben tükrözte a megyei önkormányzati testület, a törvényhatósági bizottság összetétele. A törvényhatósági bizottságot úgy hívták össze az 1945. március 22-én tartott alakuló közgyűlésre, hogy a helységek valamivel több mint 3000 lakosként küldhettek be egy-egy törvényhatósági bizottsági tagot. A pártok, illetőleg a szakszervezetek számarányát megyei szinten előzetesen nem állapították meg. A helységre eső egy vagy több küldöttet a nemzeti bizottság jelölte ki. Ha a helység lakóinak száma lehetővé tette, hogy minden párt küldjön be tagot, akkor ezt a megoldást követték. A szakszervezetek csak abban az esetben jutottak szóhoz, ha még ezen felül is maradt tagsági hely a lakosság magas száma folytán. Amennyiben viszont ötnél kevesebb tag beküldésére nyílott mód, úgy az crősebb pártok javára hoztak döntést. Ennek alapján Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságának összetétele így alakult: MKP 36, FKP 28, SZDP 24, NPP 13, PDP 6, szakszervezetek 7, pártonkívüli munkás 2. 2 4 Ez az összetétel 1945 tél végének az erőviszonyait jól fejezi ki (kivéve a nagy taglétszámú és befolyású szakszervezetek erejét). A továbbiakban egy lényeges módosulás történt 1945 folyamán a pártviszonyokban: a Független Kisgazdapárt előretörése. Az FKP megerősödése azonban - a forradalmi baloldal ereje miatt - e'maradt országos előretörésétől. Az 1945. novemberi választásokon Békés megyében érte cl viszonylag a leggyengébb eredményt az országban 39,9%-kal. Relatív megyei többsége, az MKP-hoz képest 13,6%-kal magasabb részesedése nem volt elegendő sikeres pozícióharc megvívásához. Ebben a megyében nem került sor a törvényhatósági bizottság és a képviselőtestületek kisebb-nagyobb hányadának újjáalakítására, az arányszámok módosítására, mint számos más megyében. A kommunista Keresztes Mihály maradt a főispán és a többi közigazgatási poszton sem következett be kisgazdapárti térnyerés. A főispán, Molnár Jenő kisgazdapárti alispán és a járási főjegyzők egyaránt támaszkodni kívántak a nemzeti bizottságokra. Ez hozzájárult ahhoz, hogy e szervek viszonylag kedvező feltételek között működjenek, jóllehet fokozatos lanyhulás kétségtelenül így is megfigyelhető tevékenységükben, 1946-1947 folyamán ritkultak üléseik. 2 5 35
