Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos Levente: A nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele Békés megyében (1944-1948)

A nemzeti bizottságok összetétele változatlan maradt 1946-1947-ben. Egyetlen visszatérő jelenség, hogy a Parasztszövetség megkísérelte elismertetni magát és megpróbált bejutni a nemzeti bizottságokba és az önkormányzati testületekbe. A nemzeti bizottságok továbbra is elzárkóztak e kísérletek elől, nem ismerték el szakszervezeti típusú érdekképviseleti szervnek, sőt olykor működését sem vették tudomásul, s ha egy-két helyen először be is került a bizottságba, rövidesen kizárták. így nem állott elő olyan helyzet, mint Baranya megyében, ahol általános volt bejutásuk e szervekbe. A színre lépő Parasztszövetség ügye napirendre került a megyében Endrődön, Hunyán, Körösladányban, Bucsán, Mezőberényben, Bélmegyercn, Szarvason, Békésszentandráson, Orosházán, Csorváson, Nagyszénáson. Az utóbbi helyen az NB egyenesen a rendőrséget utasította, hogy akadályozza meg megalakulását, „tekintettel arra, hogy a megalakítandó Szövetség a Kisgazda Párt jobboldali elemeiből kerülne ki, s így zavarólag hatna a község békéjének állandóságára".

2

6 A képviselőtestületek kis részében előfordultak változások az összetételben 1946-1947ben. 1947 márciusában 14 helység (Gyula, Békéscsaba, Tótkomlós, Békéssámson, Csorvás, Gerendás, Öcsöd, Gyoma, Békés, Mezőmegyer, Szeghalom, Vésztő, Kétegyháza, Újkígyós) képviselőtestülete számszerűleg teljesen azonos összetételű volt, mint 1945-ben. Orosházán megmaradt a paritás, de a helység várossá avatása után 20-20 főre növelték a tagok számát. Gádoroson és Nagyszénáson is megtartották a paritás elvét, a különbség csak annyi, hogy a későbbi adatok jelzik, időközben helyet kapott a testületben az 1945 márciusában megalakult NPP is. Az 1945-ös adatok hiányában nincs összehasonlítási alap 8 helységnél. Ezek képviselőtestületének összetétele 1947-ben: Pusztaföldvár MKP 13, FKP 11, SZDP 6, NPP 5 (A szakszervezetek küldötteit a pártokhoz sorolták.) Szarvas MKP 7 FKP 7 SZDP 7 NPP 7 PDP 6 Szaksz. 6 Kondoros MKP 8 FKP 9 SZDP 8 NPP 7 Szaksz. 6 Csabacsiid MKP 6 FKP 6 SZDP 6 NPP 6 Endrőd MKP 7 FKP 7 SZDP 7 NPP 6 PDP 6 Szaksz. 6 Köröstarcsa MKP 8 FKP 8 SZDP 8 NPP 8 Szaksz. 8 Füzesgyarmat MKP 8 FKP 8 SZDP 8 NPP 8 Szaksz. 8 Bucsa MKP 8 FKP 8 SZDP 8 NPP 8 Szaksz. 8 mselőtestületben változtak meg időközben a számarányok: Békésszentandrás MKP 8 FKP 11 SZDP 6 NPP 11 PDP 7 Szaksz. 6 Mezőberény MKP 12 FKP 13 SZDP 12 Szaksz. 3 Körösladány MKP 8 FKP 8 SZDP 8 NPP 8 Szaksz. 8 Doboz MKP 13 SZDP 12 NPP 5 Szaksz. 11 Gyulavári MKP 18 SZDP 1 NPP 12 Szaksz. 2 Az időközben a megyéhez csatolt Elek képviselőtestülete: MKP 7, FKP 7, SZDP 7, NPP 7, PDP 6, Szakszervezetek 6. Az 1946-ban önálló községgé vált Hunya képviselőtestületének összetétele: MKP 3, FKP 5, SZDP 3, NPP 2, Szakszervezetek 3; Bélmegyeré: MKP 6, FKP 6, SZDP 6, NPP 6, szakszervezetek 6.

2

7 Az összkép tehát lényegében nem változott a képviselőtestületeknél sem, ha pusztán számszerű összetételüket nézzük. Ez kétségtelenül a politikai erőviszonyok viszonylagos stabilitását, a politikai erők bizonyos egyensúlyát jelzi. Ha viszont a számok mögé tekintünk 36