Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Abonyi Lajos: Népesedés és szociális helyzet a feudalizmus kései szakaszában Eleken (1734-1844)

Az első korszak negatív arányát a következő évtizedek pozitív arányai követik. A népesedési viszonyok alakulását gazdasági és társadalmi viszonyoktól függő tudati tényezők határozták meg alapvetően, de a népesedési viszonyokban bekövetkező változások önmagukra is visszahatnak. A népesedési folyamatokra ható tényezők együttes hatása a népességi reprodukció, az újratermelés mértékében jut kifejezésre. Alapkérdés az, hogy az adott időszak születéseinek száma elegendő-e, vagy milyen mértékben elegendő a népesség utánpótlására. Ez az időszak természetes függvénye az elmúlt időszak népmozgalmi folyamatának, ugyanakkor hatnak rá pillanatnyi tendenciák, de a vizsgált időszak népmozgalma meghatározza az elkövetkező évtized népességfejlődésének növekvő vagy csökkenő tendenciáját.

5 A születések és halálozások össznépességhez viszonyított arányában törvényszerűségek, szakaszok állapíthatók meg. E szakaszok egyrészt időben követik egymást, másrészt napjainkban térbelileg is többé-kevésbé elkülöníthetők. A fejlődési szakaszok: 1. Magas a halandóság és magas születési arányszám. 2. A születési arányszám még magas, de a halálozási arányszám már csökken. 3. Alacsony halálozási arányszám mellett a születési arányszám még magas, de sülylyedő arányú. 4. A születési és halálozási arányszám egyaránt alacsony.

6 Az 1734-től 1844-ig terjedő időszak demográfiai vizsgálatából kapott adatok alapján az első két szakaszt vonatkoztathatjuk községünkre is. A XVIII. század második felében, de még a XIX. század első felében is nagy az egy családra jutó élveszületések száma.

7 Ez azt a látszatot keltheti, hogy igen sok a gyerek egy családban, s így a természetes szaporodás mértéke is igen magas lehetett. Ha azonban a kor halálozási viszonyait vesszük nagyító alá, akkor meg kell állapítani, hogy sok gyermeket kellett az anyának megszülni, hogy közülük négyet-ötöt épségben felneveljen. A halál mindig ott leskelődött a szülőanya ágyánál. A családok Eleken nagyok voltak. A gyerekeket isten áldásának, s nem utolsósorban fontos munkaerőnek tekintették. Nem volt ritka az olyan család községünkben, akiknél ha a szülők a termékenységi időszak egészét házasságban töltötték,

8 az anya 12-14 gyermeket hozott a világra. Hány maradt ezek közül életben, s alapított családot, az sok esetben a természettől függött. Elég gyakori volt az egyes családoknál a névadásban, hogy egy-ugyanazon nevet adtak több gyermeküknek, mert az egyik nem érte meg testvére születését. Vizsgálatainknál 1762-től figyelembe tudtuk venni a halottak kor szerinti megoszlását, így három korcsoportot állapítottunk meg : I. 0-2 évig, II. 2-8 év között, III. 8 év felett. A korszakolás a gyermekhalandóság nagyságának arányát akarja bizonyítani. (Lásd: az ábrát.) Nem akarunk minden év születési, halálozási viszonyainál részletes elemzésbe bocsátkozni, csak azokat az eseményeket emeljük ki, melyek meghatározóak voltak a fejlődés szempontjából. Röviddel a betelepülés után pestisjárvány tizedelte meg Elek lakóit. 305