Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Abonyi Lajos: Népesedés és szociális helyzet a feudalizmus kései szakaszában Eleken (1734-1844)
A szomszédos Gyulán már 1738-ban pusztított és az év november 21-ig ezren vesztették életüket. 9 Elekre csak a következő év májusában ért el a pusztító ragály. Ha a körülmények okát keressük, azt abban véljük felfedezni, hogy a község még eléggé elzárt volt a környéktől, amelyen egyébként is csak kevés lakott falu volt akkoriban. De magyarázatot nyújthat az is, hogy Eleken 1735-től reguláris katonaság állomásozott. Nagyrészt elkülönítve más csapatoktól, másrészt a fegyelem magában véve is óvintézkedést jelentett mind a katonaságnak, mind a polgári lakosok számára. így a ragálynak nem akadt azonnal talaja. A községnek a betelepülés óta,, Wittmann Lőrinc" 1 0 személyében volt orvosa. Ez alapjában véve nagy dolog, hogy egy ötven családból álló községnek külön orvosa volt, mikor Arad városában, a megyeszékhelyen mindössze kettő volt. 1 1 Milyen képzettséggel rendelkezett és hogyan praktizált, arról sajnos írásbeli feljegyzések nem maradtak. Feltehetően ő idejében figyelmeztette a lakosokat a veszélyre, amikor a pestis felütötte a fejét az országban. Az idejében megtett intézkedés eredményezhette azt, hogy Gyula közelsége ellenére megmenekült egy időre a járványtól. 1739. május 3-án Geisl Anna Mária 20 éves asszony halt meg, mint a pestis első áldozata. 1 2 Május 13-ig nem szedett áldozatot a járvány, de e napon már kettőt. Őket még a templom melletti temetőben temették cl. E járványnál az óvintézkedések között az első helyen állt, hogy ahol fellépett, vagy mutatkozott, a betegeket az egészségesektől elkülönítsék, és azokat, akik a járványban meghaltak, külön helyre temessék. A hatóság intézkedésére vall az a tény, amit a május 15-én elhunyt Binder Borbála halotti anyakönyvi adatainál olvashatunk. Ót az e célra kijelölt mezőn lévő új temetőben temették el. 1 3 Az úgynevezett pestis-temető a községtől kb. 1 km-nyire délnyugati irányban fekvő legelőhelyen volt. (Ennek az emlékét sokáig utcanév is őrizte, amire az idősebb elekiek még emlékeznek. Ez volt a „Pestis sor", a közhasználatban egyszerűen csak „Pestisor ', ma Zalka 1. ábra: 306