Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ács Zoltán: Adatok a gyulai németek úrbérrendezés előtti történetéhez

jcsztett az uralkodó elé, amelyek bevezetésével szerinte csökkenteni lehetne az elvándorlást,

16 amelynek mértékére az 1725. évi, Harruckern kérésére elrendelt megyei összeírás adatai adnak felvilágosítást. Az összeírok arra voltak kíváncsiak, hogy a legutolsó négy évben hányan hagyták ott a megye helységeit. Ezek szerint Gyuláról fél éve 22-en, egy éve 8-an, tehát négy év alatt összesen 30-an vándoroltak el. Ugyanezen idő alatt Csabáról például ioi-en.

1

7 Az 1725-ben készített összeíráskor azt is feljegyezték a biztosok, hogy Gyulán egy vagy két éve betelepült németek is laknak, számuk meghaladja a százat.

1

8 Ezzel elérkeztünk dolgozatunk tulajdonképpeni fő témájához, a németek Gyulán való letelepedéséhez. A XVIII. század elején indult meg az Újszerzeményi Bizottság irányítása alatt az idegenek Magyarországra történő telepítése. A telepítés első szakaszában, ami III. Károly nevéhez fűződik, főleg a Dunántúl megyéibe (Pest, Veszprém, Komárom, stb.), az Alföldre (Szabolcs, Békés), az Északi Középhegység peremvidékére (Hont, Heves, Zemplén), de elszórtan a Bácskába és a Bánátba is jöttek német telepesek. A telepítés második szakaszát Mária Terézia neve fémjelzi. Ekkor a hétéves háború után a helyzetükkel elégedetlen paraszti tömegek özönlöttek Magyarországra. Ezek szinte kivétel nélkül a későbbi román-jugoszláv határvidéken telepedtek le. Az utolsó szervezett telepítés II. József nevéhez fűződik. A Saar-vidékről, Hessenből, Pfalzból, Würtenbergből elvándorló német telepesek túlnyomó többsége kincstári birtokokon telepedett le a Bácskában és a Bánátban.

1

9 Témánk szempontjából a telepítés első szakaszára fordítjuk a figyelmünket. Az állam érdeke a belső vándorlás kérdésében kettős volt. Ahhoz, hogy megmaradjon vagy bővüljön az állami adóalap, szükséges volt a lakatlan területek benépesítése. Ugyanakkor azonban az államnak nem volt érdeke, hogy korábbi adófizetői olyan helyekre vándoroljanak, ahol hacsak rövid időre is, de adómentességet élveznek. Többek között az állami adóalap biztosítása érdekében fordult az udvar figyelme külföld felé. Az országgyűlés is felismerte ennek fontosságát és az 1723/103. cikkelyben szorgalmazta a külföldiek Magyarországra történő telepítését. A külföldi telepesek zöme német, kezdetben kizárólag katolikus német volt. Azért fogadták szívesen őket, mert nem voltak megfertőzve kuruc hagyományokkal, másrészt pedig „a nyugatról jött németek olyan gazdasági kultúrát hoztak magukkal, amelyet jobban áthatott a tőkés fejlődés irányába mutató árutermelés...".

2

0 Ahhoz, hogy megértsük, miért jöttek nagy számban német telepesek az állam és a földesurak hívó szavára, röviden ki kell térnünk a korabeli német állapotokra. A Német-Római Birodalom feudális széttagoltsága ebben a korban már nagyon előrehaladt. Németország keleti részein a parasztok helyzete a 30 éves háborút követően erősen megromlott. Günther Franz óvatos becslése szerint a 30 éves háborúban Németország lakossága 40%-kal csökkent. Wiirtenberg lakossága - ahonnan sokan települtek át Magyarországra - a háború előtt közel félmillió lakost számlált, s száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a lakosság száma elérje a háború előtti szintet.

2

1 Brandenburgban, Mecklenburgban, Thüringiában, Hessenben, Pfalzban és a Felső-Rajna vidékén 330 éves háború után hatalmas területek váltak lakatlanná. A háború alatt gazdátlanná vált paraszti telkek nagy részét a földesúr saját földjéhez csatolta. Sem a parasztságnak, sem az új telepeseknek nem volt elegendő tőkéjük ahhoz, hogy a telkeken a termelést újból megindítsák. Urasági segítségre szorultak, ami nem jelentett mást, mint jogaik csorbítását. Megszüntették a birtok örökölhetőségét, a cselédek számára kényszerszolgálatot vezettek be. A paraszt vagy zsellér minden gyermekét telekvállalásra kötelezték. De a földesúr fenntartotta magának azt a jogot is, hogy az öröklendő telket a gyerekek között osszák szét.

2

2 Mecklenburgban például a háború után a paraszttelkck a földesúri inventáriumokban a lovakhoz és ökrökhöz hasonlóan jelen298