Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ács Zoltán: Adatok a gyulai németek úrbérrendezés előtti történetéhez
tek meg. A paraszt már nem rendelkezett személyével, termelőeszközzé vált, a földesúr tulajdona lett. 2 3 Északkelet Németország területén a robot rendszerint 6 nap volt. Ugyanígy Schleswigben, Holsteinben, Lauschitzbcn, Pomcrániában és Felső-Sziléziában. 2 4 Egyre fenyegetőbbé vált a Leibeigene-rétcg növekedése. A Leibeigene olyan jognélkiili paraszt, aki személyileg földesurától függ, ura beleegyezése nélkül nem házasodhat, mesterséget nem tanulhat. Gazdasági függése abból áll, hogy földesurának dolgozik, különböző pénz- és terményadókkal tartozik. Igazságszolgáltatás és közigazgatás tekintetében egyaránt a Gutsherr mindenható törvénykező és rendőri hatalma alatt áll. 2 S Vallási okok is szerepet játszottak az áttelepedésben. A luteránus és kálvinista parasztok biztosabb menedékre számíthattak a toleranciát ígérő magyarországi földesurak földjén, mint az ellenreformációtól ekkor erősen sanyargatott egyes német vagy osztrák tartományokban. Harruckern megbízottai különböző német tartományokban toboroztak telepeseket. A földesúr kifizette a birtokán letelepedni kész németeknek az előírt váltópénzt és magára vállalta az áttelepedés költségeit is. 2 6 Az első, Békés megyében letelepedni kívánó csoport 1723 őszén kelt útra a Würzburg melletti Oberlenach községből. A rendelkezésünkre álló iratok szerint elsőnek Jörg Käss kelt útra feleségével és négy gyermekével, majd Hans Schimmer. 2 7 A következő évben a szomszédos Zellingenből, Unterlcinachból, Erlaubrunnból és Thüngersheimből keltek útra németek családjukkal együtt. 2 8 Bár a rájuk vonatkozó iratok nem tartalmazzák azt, hogy Gyulán telepedtek le, de ebben a két évben más helyről nem toboroztak telepeseket és közülük öt névvel találkozunk Schcrer Ferenc a gyulai német családnevekről írt tanulmányában is, ezért feltehetően Gyulán telepedtek le. 2 9 A fentiekkel egy időben indulhattak cl Békés megyébe a bambergi püspökség területéhez tartozó falvakból a következő, név szerint feltüntetett telepesek: Balthes Eggenhöffer Schneider, Caspar Ross Schuster, Hans Lang Beck, Hans Hoffmann Schuster, Hans Wcinschenk, Hans Schaad és Georg Ehrbahr. 3 0 Az iratokban az egyes kereszt- és családnév után álló német szavak a telepesek foglalkozását, szakismeretét jelölik. így az előbb felsoroltak között volt szabó, cipész, pék és kocsmáros. Harruckern 1723. november 14-én állította ki az első német telepesek számára a szabadalomlevelet. 3 1 Ebben biztosította őket, hogy sem ők, sem pedig utódaik nem vettetnek örökös jobbágyságba. Minden gazda egy egész telket kap, amelyért évenként két összegben egy forintot köteles fizetni. Harruckern három szabad évet ígért nekik, ami alatt csupán a búzatermés kilencedét kellett beszolgáltatniok. A földesúr méltányos összegért átengedte jobbágyainak a malmok, kocsmák és másföldesúri haszonélvezetek jövedelmét. 3 2 Az 1835. évi országgyűlésen Békés megye követe, Csepesányi Tamás Harruckernt méltató beszédében különösen azt emelte ki, hogy „Nevezetes Concessióhoz tartozik azon elfelejthetetlen tette, mely szerint az egész megyét illető tizedet a kamarától nagy summa pénzen megváltotta, s azt jobbágyainak örökre odaajándékozta, mely időktől megyénk lakosai a tizedadástól örökre felmentettek". 3 3 Hogy a német-gyulaiaknak valóban nem kellett tizedet fizetniök, azt mutatja többek között egy 1770. október 19-én kelt irat is, amelyben a németek megemlítik, hogy a tized náluk sohasem volt szokásban. 3 4 Ezen kedvezmények birtokában nem csodálkozhatunk azon, hogy a század végéig, a majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása előtt a jobbágyok egy része úgy tekintett a Harruckern birtokra, mint a földi mennyországra. „Áldott föld az, amelyet Báró Herók bír! Mi baja vagyon az ő jobbágyainak? ők azt sem tudgyák, mitsoda a jobbágyság? mitsoda a nyomorúság." 3 5 Ember Győző azt írja, hogy az 1730. évi megyei összeírás a 3-4 évvel korábban Gyulára telepített németeket örökösnek tünteti fel. 3 6 Forrása két szempontból is megkérdőjelezhető: 299