Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Ács Zoltán: Adatok a gyulai németek úrbérrendezés előtti történetéhez

Adatok a gyulai németek úrbérrendezés előtti történetéhez ÁCS ZOLTÁN Dolgozatunkban a Gyulán letelepedett németek történeti fejlődésének első szakaszával, a betelepedéstől az úrbérrendezésig eltelt közel fél évszázados időszakkal foglalkozunk. A gyulai németek történeti fejlődésének sajátos színezetet adott az a tény, hogy lényegében egy városon belül három etnikum élt egymás mellett. Formailag Gyulán is kialakultak az egyes nemzetiségek által lakott városrészek: Magyar-Gyula, Német-Gyula és a külön közigazgatással nem rendelkező Oláh-város. Ez a különleges helyzet arra kényszerítette az itt mintegy szigetet alkotó németséget, hogy a helyi adottságokat, földrajzi és társadalmi lehetőségeket és saját etnikai tradícióikat figyelembe véve betagozódjanak a soknyelvű, sokkultúrájú és hagyományú - magyar, szerb, román, cigány -, nagyobbrészt szintén ebben a korben megtelepedett lakosságba. Már a betelepülést követő első évtizedekben is érzékelhető a helyi németség és magyarság torzsalkodása a két önálló közigazgatási funkciókkal rendelkező városrész között. Ez az ellentét a század vége felé elmélyül, de nem vallási és ideológiai téren vetődik fel elsősorban, hanem főképp etnikai síkon, két egymástól eltérő kultúra értékrendjének egymás mellett élése kapcsán. E kérdéskör kifejtésére jelen dolgozatunk terjedelmi okok miatt nem vállalkozhat. Az azonban feltétlenül megemlítendő, hogy hiába alkotott Német-Gyula 1734-től önálló közigazgatású várost, a megyei közigazgatás és a földesúr az adók elosztásánál egy városnak tekintette Német- és Magyar-Gyulát. Fokozta az „együttélésből" fakadó bonyodalmakat, hogy a földesúr 1723-tól az éves vásártartás és 1793-tól a vásárjogot csak Magyar-Gyulának adományozta. Az úrbérrendezés után pedig egyre több szál fűzi össze a két várost, de több mint nyolc évtizednek kellett elmúlnia ahhoz, hogy a két város egyesüljön. Ennek okait szintén a két etnikum eltérő értékrendjében véljük felfedezni. Bevezetőnkben szükséges röviden szólnunk a török hódoltság kori megyéről, hogy megértsük a telepítések okait, részletesebben tárgyalni Harruckern János György telepítéseit, belehelyezve azokat az országos akcióba. Szólunk a németeknek a letelepítéskor adott kedvezményekről. Megvizsgáljuk továbbá azt, hogy mennyire sikerült nekik ezeket a kedvezményeket biztosítaniok a Mária Terézia féle úrbérrendezésig, amely köztudott, hogy fordulópontotjelentett a gyulai uradalom jobbágyságának életében. Egy külön tanulmányban pedig kísérletet teszünk arra, hogy megvilágítsuk a század hátralévő évtizedeinek jogi viszonyait. Békés megye a török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc után A török hódoltságot megelőzően Gyula nemcsak Békés megye, hanem az egész országrész nagylélekszámú, fontos helye volt. Bácskai Vera számításai szerint a város a XVI. század elején (1525: 310; 1527: 364) adózó háztartással korának egyik legnagyobb népességű 295