Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása Békés megyében 1944. decemberében

14- Paál-Radó: A debreceni ... id. mű 158. old. 15. PI Arch. H-Sz-154. Szobek András 1969. július 25-i visszaemlékezése. 16. Idézi az alakuló ülés jkv-ét Békés megye 1944-1945ben. Békéscsaba, 1975. 337. old. 17. PI Arch. H-Sz-154. Szobek A. 1969. július 25-i visszaemlékezése. 18. Uo. és Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Id. dok. 173-180. o. 19. Donath Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon, 1945-1947. (Bár a helytörténeti munkák a gyomai Nemzeti Bizottság megalakítását csak 1945. I. hó 10-re teszik. Lásd: Szarvas járás-város szabad negyedszázada, 1945-1970. Kiadja a Hazafias Népfront, Gyula, 1970. 258. old., és ennek az alapján Békés megye 1944-1945-ben. Id. mű 330. old. Ugyanakkor idézett visszaemlékezésében Szobek A. is úgy véli, hogy mindenhol hoztak létre nemzeti bizottságot is.) 20. Szarvas járás-város ... id. mű 312. old. 21. Tiszatáj, 1970. 4. sz. (XXIV. évf.) 316. o. 22. Három szabad évtized Gyulán, 1944-1947. Városi Tanács, Gyula, 1975. 25-26. old. és Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Id. dok. 174. old., valamint Paál-Radó: A debreceni... id. mű 23. old. 23. PI Arch. H-B-102. Súlyán Mihály, Macsán János és Abszolon Ferenc visszaemlékezése, továbbá: Szarvas járás-város... id. mű 54. o. 24. Szarvas járás-város... id. mű 53-55. old. Litauszki András: Fejezetek az életemből. 25. Orosházi Hírek, 1944. dec. 28., továbbá: Orosháza története. Orosháza, 1965. Szerk.: Nagy Gyula. 702-703. o. és Keresztes M.: Az első lépések. Id. mű 46-49. oldal. 26. Kovács János visszaemlékezése. Magyar Rádió Archívuma. D/2300/76. 27. Hegyesi János visszaemlékezése az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésére. Megjelent: Levéltári Közlemények. XXXVI. évf. 1. sz. Bp. Akad. Kiad. 1965. 159-160. o. Karsai Elek: Dokumentumok Magyarország felszabadulásának történetéhez című közleményében. 28. Békés megye 1944-1945-ben. Id. mű 231. o. 29. Hegyesi J. visszaemlékezése. Id. hely 159. old. 30. Paál-Radó: A debreceni... id. mű 23-34. o. és Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Id. dok. 174-177. o. 31. Dr. Juhász Géza 1964. aug. 15-i visszaemlékezése. MR A. D/2330/72. 32. Uo. és Hegyesi J. idézett visszaemlékezése. 33. Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerk.: Komoróczy György, (én) Gyula. 220-221. old. és Fehér András: A Bihar megyei nemzeti bizottságok szerepe a népi demokratikus forradalomban. Különlenyomat a Kossuth Lajos Tudományegyetem 1961. évi VII/i. Actájából. Debrecen, 1961. 189-190. oldal. 34. Békés megye 1944-1945-bcn. Id. mű 331. o. 35. Tanulmányok Sarkad múltjából. Id. mű 304 és Fehér András: A Biharmegyei ... id. hely 191. oldal, valamint Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Id. dok. 173-180. oldal. 36. Az itt összegezett megyei adataink némiképpen eltérnek a Békés megye 1944-1945-ben című kiváló feldolgozás hasonló adataiból. Ez abból adódik, hogy utóbbi mű egyrészt Gábor Józsefet Orosházán megválasztott kommunista küldöttnek tünteti fel. Pedig ez tévedés. Nevezettet Szabolcs-Szatmárban választották meg! (Lásd: Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Id. dok. 175. o. és Hársfalvi Péter: Képviselőink az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. SzabolcsSzatmári Szemle, 1970. február, 31. old., továbbá: Gyarmathy Zsigmond: Vásárosnamény és környéke felszabadulásának története, az első lépések. Találkozás Bereggel. Vásárosnamény, 1978. 257-258. o.) Másrészt, figyelmen kívül hagyja Csonka Péter gyulai kisgazdapárti képviselőt. (Lásd: Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Id. dok. 174. o.) Továbbá: Csiszár Ferenc kommunistát MKP küldöttnek tünteti fel, pedig a szakszervezet képviselője volt, mint a többi hat szakszervezeti küldött. (Lásd: Három szabad évtized Gyulán. Id. mű 26. oldal) Miután minden szakszervezeti küldött kivétel nélkül egyben valamelyik munkáspártnak a tagja volt Békésben is, ezért külön összesítést érdemelnek a képviselők a küldő szervek szerint is és a továbbiakban a politikai párttagságuk szerint is. 37. A Debrecenben 1944. december 21-én elfogadott 230 nemzetgyűlési mandátum tulajdonosáról készült ugyan még 1944-ben egy, majd ennek felhasználásával az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplójához 1945-ben még egy kimutatás. Az első megjelent: Paál-Radó: A debreceni ... id, mű 17-24. oldalain, a második az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Id. dok. 173-180. oldalain mellékletként. Ezek a kimutatások azonban nagyon pontatlanok. Magukon viselik a fogalmi értelmezések kezdetlegességeit, mert az adatfelvételi lapok kérdéseit teljesen ellentétesen értelmezték és válaszolták meg a küldöttek. Mindezt az első munka a 17-18. oldalán keserűen be is ismeri. A pontatlanságok és tévedések egy jó része átment az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója mellékletébe is. A legkirívóbb probléma e kimutatásokban - ami miatt csak fenntartásokkal lehet igényesebb munkánál rájuk támaszkodni - az, hogy keveredik bennük egymással igen zavaróan a képviselőket küldő szervezetek ás az illető képviselő ettől sokszor eltérő politikai pártállása. S miután az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe nemcsak a demokratikus politikai pártok, hanem a társadalmi, gazdasági, kulturális, sőt helyi önkormányzati szerveket és a különböző társadalmi, foglalkozási rétegek is küldhettek követeket, s azoknak több, mint egynegyede éppen ezeknek, nem pedig a politikai pártoknak a küldötte volt, ezért elhanyagolhatatlan jelentősége van annak, hogy a küldő szervek szerint is és a képviselők e hónapokban választott politikai pártállása szerint is külön-külön pontos képet adjunk a Nemzetgyűlés összetételéről. Ehhez az előkerült új dokumentumanyagok és az örvendetesen szaporodó helytörténeti feldolgozások már maradéktalanul hozzá is segítenek. így született meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjainak a küldő szervek szerinti itteni külön összesítése és a később következő, a politikai párttagságuk szerinti kimutatás. 21