Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Becsei József: A vidéki folyóiratok tanácskozásához
Az országos es helyi szellemiség között a kapcsolatteremtés egyféle nyilvános formája, amelyben az a nemes cél vezérel, amelyet Vekerdi László a Forrás kapcsán így fogalmazott meg: „Mert egy város vagy tájék szellemisége a konkrétumoktól elvonatkoztatva, absztrakt szinten is megfogalmazható, s csak így tágítható annyira, hogy magába fogadhassa egy egész országból vagy egy egész népből épp ezt a formát sajátjának elfogadó erőket." Ezen törekvés másik oldalról pedig oda irányul, hogy „az ő saját arcukon is" kifejeződjenek „általános és az egész országra tartozó vonások" még akkor is, ha reálisan nem tűzhetik maguk elé „az országossá válás" szép, de irreális célját. Arra azonban igényt tarthatnak, hogy az országos szemléletben az egész egy szükséges és tartalmas részének elfogadják, amire kiváló és követendő példát éppen a Valóság szerkesztősége mostani számával nyújtott. Megyei folyóirataink nemcsak azért, mert az adott megye a mecénás, vállalj ák inkább a helyi célok megvalósítását, hanem azért is, mert táji célokat nem vállalhatnak - mert, hát milyen tájét vállalják? földrajzit, történelmit, - van-e? - néprajzit? - igazgatásit?, stb. - .országos célokat pedig - reálisan szemlélve - nem képesek ellátni. Továbbá - nincs is ilyenre szükség. Ellenben a szocialista demokrácia kiszélesedésével, a döntési jogok decentralizálásával olyan testületek és szervezetek kapnak döntési jogkört, amelyek korábban ilyennel nem rendelkeztek. így megnőtt a helyi szervek információigénye. Ezt az információigényt, egyre inkább olyan tudományos bázisra alapozva lehet csak kielégíteni, amelyik az adott regionális problémákat alaposan ismeri. A fejlődés kedvező vonása, hogy a döntésre j ogosultak ezt a tudományosan megalapozott információt egyre gyakrabban, már-már állandóan igénylik. Ezt az igényt egy-egy adott megye általában teljes egészében nem tudja kielégíteni, s ekkor más területeken lévő intézményekhez, vagy személyekhez folyamodik. Más részét viszont a helyi erőkkel oldja meg. Ezek publikálására ezen folyóiratok kitűnő lehetőségül állnak a megyék rendelkezésére. így találkozik egymással pl. a Békési Elet hasábjain a külügyminiszter, a várostervező, a történész és a szeizmológus, a békési és a szegedi kutató, a budapesti egyetemi tanár és a sárréti muzeológus. Egyszóval: a megyek tudományos műhelyeivé így válnak ezek a folyóiratok. Nemcsak összegyűjtenek, hanem fel is nevelnek, szóval „saját" és „átigazolt" játékosokkal egyaránt dolgoznak. Ezen folyóiratok műhely jellegét, s ennek jelentőségét nemcsak abban látom, hogy összegyűjt, igen sokszor csak alkalmakra, kutatókat, hanem - jelentőségében legalább ilyen fontos - különböző tudományágak és azok kutatói találkoznak egy-egy megyei folyóirat hasábjain. Itt jól megférnek egymással; nem okolják a másikat, hanem jól kiegészítik egymást, gyakran egy tímben tevékenykednek. Sőt, olykor egymással ellentétben álló intézmények egyforma hangon szólalnak meg ezeken a hasábokon, így ezek a folyóiratok - azt hiszem nyugodtan megfogalmazhatom - demokratikusabb alapokon nyugszanak, mint a szűkebb szakmai folyóiratok. Ennek nyilvánvalóan számos pozitív, de természetesen negatív következménye is van. Azonban ezt a demokratizmust nem elítélni, hanem természetesnek kell elfogadni, s a célokat, a profilokat ezen az alapon érdemes meghatározni, kijelölni. Egy vonatkozásban talán érdemes merevebb határokat vonni: az irodalmi, a művelődéspolitikai és a tudományos profil elhatárolásában. Feltétlenül szólni kell még arról a körülményről, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés a tervezés tökéletesítését is megköveteli, a gazdaság és a társadalom irányításának és szervezésének demokratikusabb volta pedig a tervezési gyakorlatban az ágazati tervezés mellett a regionális (területi) tervezés jelentőségét is megnövelte. Ez a területi kutatások fontosságát emelte meg. Ebben a tekintetben kiváló példákkal éppen a megyei folyóiratokban publikált tanulmányok szolgáltak. Ez a társadalmi igény ugyanakkor pontosan összeesik azzal a céllal, amely egészen más irányú fogantatású volt, hogy a terület, a megye, a járás, a település mindenoldalú önismeretét segítsék elő ezen folyóirataink. így tehát, ha különböző nézőpontokból szemléljük megyei folyóiratainkat, találunk olyan metszéspontokat, amelyekben az általános társadalmi igény és a lokális igények metsződnek, s ezeken helyezkednek el a kiadványok, egyszerre szolgálván ezen célokat, még akkor is, ha tartalmukban is és formájukban is változatosak és sokfélék. Figyelmünket ezen a tanácskozáson - azt hiszem - az általános vonásokra, a közös feladatokra, az összekapcsoló elemekre kell irányítanunk, az egyedit pedig a példa erejével érdemes említenünk. 202