Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Antal Gyula: Időszerű feladat a megyei folyóiratok tevékenységének az összehangolása

Antal Gyula: IDŐSZERŰ FELADAT A MEGYEI FOLYÓIRATOK TEVÉKENYSÉGÉNEK AZ ÖSSZEHANGOLÁSA Közel 20 folyóirat áttekintését végezte cl Vekerdi László, és óriási információtömeg birtokában mondott véleményt a megyei folyóiratokról. Ez olyan tiszteletre méltó vállalkozás és teljesítmény, melyhez nehéz kisebbségi érzés nélkül hozzászólni. Cikkét főleg két szempontból tanulmányoztam; egyrészt, hogy ad-e valamilyen szintetizált képet a megyei folyóiratok legfőbb jellemzőiről, márészt, hogy ad-e segítséget a továbbfejlesztés útjának kereséséhez. A tanulmányban mindkét kérdésemre találtam közvetlen vagy közvetett választ. Közvetlen feleletnek tartom azt a helyzetképet, amelyet Vekerdi László a megyei folyóiratok általános jelemzéseként elénk tárt. E kép főbb kontúrjait a következőkben látom: 1. A megyei lapok számottevő tényezői kulturális életünknek. 2. Határozott helytörténeti vonal figyelhető meg bennük. Ezen belül: - Sok olyan apró, értékes mozaikot tárnak fel, melyre más fórum nem tudna vállalkozni. - Hangsúlyozottan jelen van bennük az emlékezésirodalom. - Jellemző az eseménytörténeti szemlélet, de hiányos a társadalmi háttér bemutatása. - Nagy és értékes adatfeltárást végeznek, de hiányos ezek összefoglaló értékelése. - Hajlamosak a lapok a helyi pozitív történeti tények és a jelenkori fejlődési eredmények túlbecsülésére. 3. Publicisztikai szempontból jellemzőjük a visszafogottság és a szürkeség, melynek okai közt megtaláljuk az írásgyakorlat hiányát, a viszonylag kis hatókört, valamint a helyi hatóságoktól való hatásköri függőséget. Emiatt bátortalan a valóság kritikus szemlélete és bírálata. A hogyan tovább kérdésre a közvetett és közvetlen választ véltem kiolvasni Vekerdi László tanulmányából. Közvetett úton jelentős továbbfejlesztési feladatokat lehet megfogalmazni a helyzetelemzés kiemelő és bíráló megállapításából. Az egész tanulmány ilyenfajta gondolkodásra ösztönöz. Tényanyaga, hivatkozásai, pozitív és negatív megjegyzései jó alapot teremtenek a továbbgondolkodásra. A Baranyai Művelődés szerkesztő bizottsága nagyon életszerűnek és reálisnak tartja a tanulmányban vázolt képet. Úgy érezzük, hogy ez ránk is jellemző, és sokat segít a fejlesztés útjának keresésében - bár e vonatkozásokban a mi folyóiratunkról esik a legkevesebb szó. Közvetlen véleményt is megfogalmaz a szerző a továbbfejlődés irányairól, de ezt már bizonytalanabbul mondja, feltételes mód és kérdőjelek alkalmazásával. Pl. ,,... életbevágóan fontos lenne a szigorú, rendszeres bírálat és a lankadatlan figyelem" ,,... nem ártana azonban, ha ezt a nyersen bíráló funkciót átvenné valaki. A megyei folyóiratok?" Határozottabban mond véleményt a „szellemi javak pótlásának" szükségességéről, a művelődés különböző területeinek ápolásáról - a felsőoktatást is beleértve. Szerkesztő bizottságok régi óhaját fejezi ki az az ajánlása, hogy legyenek a folyóiratok szellemi alkotóműhelyek, amelyek tömörítik a helyi értelmiség javát. A kimondott és a kikövetkeztethető javaslatok túlnyomó többségével egyetértünk. Ezek olyan tanácsok, amelyeket meg lehet és meg kell szívlelni. Művelődéspolitikailag is nagyon fontos és időszerű feladatnak tartom, hogy a megyei folyóiratok az eddiginél összehangoltabb, egységesebb országos irányítást és segítséget kapjanak tartalmi, szakmai kérdésekben. őszintén meg kell mondani, hogy ez eddig az országos kulturális vezetés figyelmét elkerülte. 11 éve vagyok megyei folyóirat társadalmi munkás felelős szerkesztője. Ez alatt az idő alatt semmilyen országos szervtől vagy intézménytől semmilyen tartalmi orientációt, tanácsot, segítséget vagy kritikát nem kaptam. 203