Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jankovich B. Dénes: Ásatások a békési Kastély területén

1692-ben tett kísérlet során mindenesetre nem tesznek említést a békési palánkról sem.

33 Lehetséges, hogy az a szarvasival egyidőben, 1686-ban pusztult el, mindenesetre Gyulának magyar kézre kerüléséig (1695) nincs több adatunk róla. • A békési vár helyének megállapítása egészen a legutóbbi időkig súlyos nehézségek elé állította a kérdés kutatóit. Az irodalom vizsgálatakor azt tapasztalhatjuk, hogy abban a legteljesebb zűrzavar uralkodik, főleg a vár lokalizálásában, de a történeti adatok felsorakoztatásában is. Végül is - úgy tűnt - Banner Jánosnak sikerült a kérdést egyszer és mindenkorra megoldani, és a vár helyét pontosan meghatározni.

3

4 A vár helyével kapcsolatos nézetek két helyszín körül csoportosulnak, nevezetesen: a Kastélynak nevezett terület (ahol valójában a Kastély állt), és a mellette lévő Kastélyzug vidékére. A másik helyszín a mai belváros környéke, a két hajdani Körös Jolyó (Fehér- és Fekete-) összefolyása által bezárt szögbe. Már Banner János rámutatott arra, hogy a korábbi szerzők részint gondatlanságból, részint a helyszín nem ismeretéből a két helyet gyakran összekeverték, pongyola fogalmazással egybemosták, sőt - sajnos éppen a legfontosabb helyeken - hibás vagy hiányos jegyzeteikkel zsákutcába terelték az olvasót.

3

5 Banner János a kéziratos térképek tanulmányozása után az alábbi megállapításra jutott: 2. ábra: A Kastély szintvonalas helyszínrajza az ásatás szelvényeivel 186