Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jankovich B. Dénes: Ásatások a békési Kastély területén
A-A »"• 3. ábra: A 2. szelvény felülnézeti rajza és metszetei ,,... Szerintem nem kétséges, hogy ezen a részen volt a szlávok nyomain épült Árpád-kori vár és ennek maradványait őrzi a legújabb térképen is megmaradt - 111a Kastélyzugnak nevezett háztömb...", majd a török kori palánkot tárgyalva, azokról a kísérletekről, melyek a különböző korú várakat más-más helyen keresték, megjegyzi: „...adataim arról győztek meg, hogy mind a három ugyanazon a helyen volt..." 3 6 Banner Jánosnak az írásos forrásokból levont következtetéseivel szinte maradéktalanul egyetérthetünk. Mindössze egy ponton szorul helyesbítésre, ehhez azonban vissza kell térnünk Karácsonyi Jánoshoz, aki a következőket írja monográfiájában: „...A Maróthyak kedvelték Békést és az ő idejükben a város hatalmasan emelkedett. A városon kívül, a két Körözs torkolatától kissé északra, a mai Kastélyzugban kastélyt építettek..." 3 7 Az adat rendkívül fontos, hiszen azt jelentené, hogy új kastély építéséről van szó, és nem egy régi erődítmény megújításáról, sőt a helye is a városon kívül van. Az adat fontosságát már Banner János is felismerte, és kiderítette, hogy Karácsonyi János itt ugyanarra az oklevélra hivatkozik (Dl 16811), mint náhány oldallal hátrébb, a török palánk leírásánál, ahol viszont egész más jelzet van feltüntetve! Banner János szerint a hivatkozott oklevél I. Mátyás királyé, 1462. március 6-án kelt, és a Maróthy család hatalmaskodásairól szól. Banner János megjegyzi, hogy az oklevél nem szólhat török palánkról, mivel korábban kelt, következésképpen a jelzetet Karácsonyi János elírta. 3 8 A baj csak ott van, hogy Karácsonyi János ugyan a török palánk leírásánál is idézi ezt az oklevelet (korábbi jelzetével), de a Maróthyak kastélyépítkezésénél is, ami viszont már lehetséges! Ezen a ponton tehát Banner is keverte az adatokat; mellesleg az oklevél nem 1462-ben, hanem 1469-ben kelt. Említi többek között Zakol-i Lászlót és Thazo Pétert Maróthy Mátyus békési várnagyait, továbbá 29, név szerint is felsorolt békési jobbágyot, akik Gerlai Ábrahám fia: Tamás birtokaira támadtak. 3® Ennyiben tehát igaza van Karácsonyi Jánosnak, ez az első - igaz közvetett - adat a békési 187
