Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jankovich B. Dénes: Ásatások a békési Kastély területén
1. ábra: A Kastély ábrázolása a 19. század eleji térképen (Békés megyei Levéltár) 1563-ban egy török portyázó csapat kirabolta a várost. 2 7 Azonban sem ekkor, sem később, Gyula ostroma idején sem történik említés arról, hogy Békésen bármiféle erődítmény lett volna. Nem kétséges viszont, hogy a törökök Gyula elfoglalása után hamarosan birtokukba vették a Kastélyt is, és vagy maguk készítették a palánkot, vagy kijavították a korábbi védőműveket. A defterek szerint 1591-ben 238 fős őrsége volt. 2 8 1595-ig nem esett át nagyobb pusztuláson a település, tudjuk, hogy a református vallásúak egyik központja volt. A 15 éves háború során Omar gyulai bég 1595. okt. 24-én a békési palánkot felégettette, ágyúit Gyulára vitette. Miksa főherceg 1000 emberrel így akadálytalanul dúlta, fosztogatta a környéket. A keresztény csapat jóformán a telet sem tölthette Békésen, mert 1596 áprilisában a törökök segítségére siető tatárok égetik fel a várost. 2 9 A 17. század elején az erdélyi fejedelemség próbálta meg hatáskörét Békésre is kiterjeszteni. 1610-ben Báthory Gábortól Teleki Mihály és Nádudvary János kapták meg. 3 0 Természetesen mindez török főség alatt, noha a palánk őrsége 1627-ben már csak 45 emberből állt, amely mellett a város viszonylag szabadon élhetett. Ezt bizonyítja a békési tanács egy 1640-ben kelt kiadványa, melyből kiderül, hogy lakosai mintegy szabad bérlőként éltek. 31 1670-ből jelentős építkezésekről van tudomásunk. 3 2 1687 után valószínűleg Békésről is kiköltöztették a lakosokat, hogy Gyula török őrségét kiéheztessék. A Gyula visszafoglalására KASTE CV ry - ó / 185
